Viszonylag szerény mértékben ugyan, de emelkedett az egy kártyás vásárlásra jutó átlagos érték az első negyedévben 2020. azonos időszakához képest, miközben látványosan megnőtt a 10 ezer és 50 ezer forint közötti vásárlások aránya is. Mindkét tendenciát a koronavírus-járvány hatásai magyarázzák – emelte ki a VG.
Valamivel több mint 8300 forintra emelkedett az első negyedévben az egy bankkártyás vásárlási tranzakcióra jutó átlagos összeg
– az összes belföldi és külfödi műveletet figyelembe véve – a Magyarországon kibocsátott kártyáknál, ami 2,9 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi 8093 forinthoz képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzforgalmi statisztikáiból. A közel három százalékos emelkedés első látásra kissé meglepőnek tűnhet annak tükrében, hogy az elektronikus fizetési infrasztruktúra fejlődésével már az egészen kicsi összegű vásárlási tranzakciók nagy részét is bankkártyával hajtják végre a magyarországi kártyabirtokosok. Figyelembe véve viszont, hogy az első negyedév pont a koronavírus-járvány harmadik hullámának idejére esett, már érthető a növekedés, hiszen a korlátozó intézkedések, és az ismét felerősödő óvatosság nyomán a lakosság igyekezett leszorítani a fizikai kereskedőknél végrehajtott vásárlások számát, illetve a fizetési műveleteknek a korábbinál is nagyobb része terelődött az online térbe.
Mint írták, az egy tranzakcióra jutó vásárlási értékek megoszlásánál is érdekes adatokkal szolgál a jegybanki statisztika.
A legfeljebb tízezer forint értékű kártyás vásárlások darabszám alapján mért részesedése például érezhető mértékben, 81-ről 79,6 százalékra csökkent éves összevetésben, miközben a 10 ezer és 50 ezer forint közöttieké 17,3-ről 18,8 százalékra ugrott. A tízezer forint feletti tranzakciók arányának a megugrása, a kis értékűek csökkenése pedig szintén a pandémia hatásaival lehet magyarázható, hiszen a ritkább bolti vásárlások, és a több online művelet nyomán több tranzakciónál léphették át a kártyabirtokosok a tízezer forintos határt. A nagyobb értékű vásárlási műveleteknél viszont nem történt érdemi elmozdulás a darabszám szerinti megoszlásban 2020. azonos időszakához képest:
az 50 ezer és 100 ezer forint közötti műveletek aránya 1,1, a 100 ezer és 1 millió forint közöttieké 0,5 százalékot tett ki az első negyedében,
miközben a 22,7 ezer, egymillió forint feletti tranzakció súlya alig mérhető az összesen 264,6 millió vásárlási műveleten belül.
Az összes kártyás vásárlás értéke az MNB adatai szerint 8,3 százalékkal, 2202,4 milliárd forintra emelkedett egy év alatt,
ami a járvány hatásait is figyelembe véve igen szép eredmény. A vásárlási érték alapján persze teljesen másképp alakultak az artányok az egyes értékhatárokat figyelembe véve. A legfeljebb tízezer forintos, kártyás vásárlások az összérték 32 százalékát adták 2021. első három hónapjában, miközben a 10 ezer és 50 ezer forint közöttiek a 43,2 százalékát. Az 50 ezer és 100 ezer forint közötti vásárlások 9,5 százalékos szeletet hasítottak ki a tortából, miközben a 100 ezer és egymillió forint közöttiek 12,6 százalékost. A tranzakciós érték alapján számolt megoszlásnál egyébként szintén a 10 ezer és 50 ezer forint közötti kategória részesedése nőtt érdemi mértékben – 2,4 százalékponttal –, a legfeljebb tízezer forintosé gyakorlatilag stagnált, míg az 50 ezer forint feletti sávokban kisebb mértékben csökkent a kimutatott arány az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)
