Ez lehet a karácsony új techslágere

Hírek Halaska N. Gábor
A nappalik új királyai lehetnek a lézertévék. Ezek gyakorlatilag modern, rövid vetítési távolságú projektorok, amelyek 2,5-3 vagy akár 4 méteres képátlójú, speciális vászonra vetítenek a korábbi technológiákkal összehasonlítva nagyobb fényerejű, nagyobb színhűségű képet. Érdemes ma ezekbe beruházni?

Az újdonság, az ismeretlen dolgok felfedezése iránti vágy és igény mindig is motiválta az emberek igen nagy többségét. Jobbára ez a belső késztetésünk hajtja az utóbbi bő fél évszázadot tekintve a fogyasztói társadalom mókuskerekét, s különösen így van ez a technológia nóvumai terén.

A megállíthatatlan fejlődés illúziója ráadásul az elmúlt egy-két évtizedben igencsak felerősödött,

hiszen a csipek és a szoftverek előbb fedélzeti számítógép, majd mobiltelefon formájában az autóinkba és a zsebünkbe költöztek. A világháló, a mobilinternet pedig pár esztendő alatt tényleg mindent mindennel összekötött. Azok a mai húszas-harmincasok, akik ebben az állandó „fejlődésben” nőttek fel, el sem tudják képzelni, hogy egy tévékészülék- vagy egy autómodell anno – mondjuk a nyolcvanas évtizedben – hosszú évekig szinte változatlan formában került a fogyasztók elé.

Tehát többek között a gépkocsik teljesítménye, külalakja – főként Kelet- és Közép-Európában – a rendszerváltás előtt akár öt-tíz esztendeig ugyanolyan volt, hiszen például a keletnémet Trabant-gyár büszke mérnökei kijelentették: nem nagyon van mit csiszolni a járműveiken… No meg a Color Star színes tévék is csak akkor kaptak utódot, amikor a rossz konstrukció sorra okozta a lakástüzeket. Egy így szocializálódott ötven-hatvan éves ember többnyire egyszerűen nem tudja, de persze nem is akarja lekövetni azt a trendet, hogy félévente mind nagyobb képernyőjű telefonok, szobafal nagyságú tévékészülékek, egyre jobb és szebb autók árasztják el az üzleteket, kereskedéseket.

LED-es és lézeres

A marketinggépezet pedig teszi a dolgát, igyekszenek felkelteni az érdeklődést. Még akkor is, ha sokan pontosan tudjuk, érezzük:

az utóbbi évek fogyasztói hajrája után mind nehezebb újat mutatni.

Ám számosan és sokszor beleesünk abba a csapdába, hogy elámulunk. Legutóbb erre az ámuldozásra az úgynevezett lézertévék adtak okot, alapot. Mert a ma elterjedt 1,3-1,5 méteres képátlójú készülékek sem a végállomást jelentik. Nem, nem a 75 colos, azaz 1,9 méteres, sok televíziószerető nappalijában már pár esztendeje megtalálható produktumokról lesz most szó, hanem az utóbbi egy-két év nagy sztárjairól, az alaposan továbbfejlesztett projektorokról, a LED-es, illetve újabban a lézeres eszközök adta lehetőségekről.

A házimozi-őrültek közül sokan ugyanis kissé remegő térdekkel állnak a nagyáruházak „nagy képernyős” részlegein, és megilletődve nézik a háromméteres, egy kis mozi esetében is bőven elegendő átmérőjű új lézertévéket. Ezek valójában rövid vetítési távolságú projektorok. Egy közepes, erősítő méretű gépházban dolgoznak, s az óriási és eléggé profi, tükröződésmentes vásznaktól akár öt centire is elhelyezhetők, akárha tévévevő vagy blu-rayes lejátszó lenne a vetítőfelület előtt, illetve alatta, középen.

Előnyök és hátrányok

A közeli elhelyezés ellenére a képátló nem csupán 2,5-3 méteres lehet. Akár a négy métert is megközelítheti – ez nem kisebb, mint a legtöbb nappali vagy moziszoba, illetve hobbihelyiség legnagyobb szabad falfelületének szinte a teljes mérete… S a kép már minőségben is „óriási”.

A színvisszaadás a tesztek szerint elsőrangú, és 20-30 ezer órás a lézerdiódák élettartama, a hagyományos lámpás (DLP-s) projektorokénak a 7-10-szerese. Ez pedig azt jelenti, hogy napi nyolcórás használat mellett is csak hét-nyolc év után kell(ene) cserélni a lézerfénydiódákat. Persze azért egy ilyen készüléket kevesen néznek egy esztendőben napi 8 órán keresztül, tehát gyakorlatilag a fényforrás bőven kiszolgálja az eszköz élettartamát. Még akkor is, ha nagyobb fényerőt biztosít, mint a DLP-s megjelenítők. Ez utóbbiak esetében nemcsak macerás a lámpacsere, hanem a legolcsóbb égők is 15-20 ezer forintról indulnak, de inkább 30-40 ezerről. Sőt jóval többel lehet számolni egy modernebb házimozi-verziónál.

Igaz ugyanakkor, hogy a lézertévék újdonságfaktorát sem mérik olcsón: a belépő típusok – vászon nélkül is – félmillió forintot kóstálnak, s a fényerősebb, profibb példányokat egy-másfél milliótól vásárolhatjuk meg.

Ráadásul hasonló árkategóriában már az egy generációval korábbi, LED-es technológia 4K-s felbontású, professzionális masinái is elérhetők.

Ezeknek pedig nem csupán a fényereje vetekszik a lézeres projektorokéval, hanem a kontraszt és a fekete-szürke árnyalatok megjelenítése terén bizony nemcsak hogy megszorongatják, de meg is verik a lézertelevíziók képét.

Viszont a LED-es készülékek ilyen közeli vetítést, tehát tévészerű élményt nem tudnak nyújtani, a zavartalan használathoz a plafonra kell fúrnunk egy konzolt. A hosszú téli esték persze amúgy is kedveznek a projektorhívőknek, hiszen alkonyat után lehet igazán jól (ki)használni egy átlagos vetítő tudását. A besütő nap vagy akár egy-egy erősebb szobai lámpa csak a legdrágább eszközök esetében nem rontja el a hatást. És különben is, a tévéadások közötti random kapcsolgatással szemben a projektorokkal, az óriási lézeres produktumokkal inkább mozi-, természetfilmek, jó kis sorozatok, látványos show-műsorok és sportesemények nézése az igazi.

Más lesz az idei karácsony

Költsünk inkább vászonra!

Az a lényeg tehát, hogy önmagában a fejlettebb lézeres technológia csak annyiban különleges, hogy egy plusztükör révén közvetlen a vászon alól, annak a tövéből vetíthető ki a kép. Amennyiben azonban a dohányzóasztalra vagy a plafonon lévő konzolra helyezzük a projektorunkat, akkor egy LED-es vagy egy DLP-s modellel is elboldogulunk, és mindjárt megspóroltunk magunknak egy blu-rayes lejátszót sok lemezzel, vagy többéves HBO-, Disney+-, Netflix-előfizetést.

Persze az a biztos, ha egy szaküzletben magunk is megvizsgáljuk a projektorok tudását – ezekhez ma már mindenképpen dedikált vászon dukál.

Elvben 20-25 ezer forinttól kaphatunk kétméteres vásznakat, amelyek a lepedőre vagy a fehér falra vetítésnél sokkalta jobb élményt nyújtanak. Ám azért egy új, több százezres projektor képi tudását kihasználandó legalább 50-70 ezres kategóriájú vásznat illik venni, s természetesen egy házimozi-hangrendszert sem árt beszerezni. Itt műfajtól függően megoldhatjuk a dolgot pár tízezer forintból is, de ha nagyon szeretjük a koncertfelvételeket vagy a hangosfilm effekteket, akkor 100-150 ezer alatt ne próbáljunk minőségi hangot kicsalni a rendszerünkből.

A cikk a Figyelő hetilap december 2-án megjelent számában került publikálásra.

(Borítókép: Patrick T. Fallon/Bloomberg / Getty Images)