Sofa-tailorként azaz kanapé-szabászként definiálják magukat – ez mit takar?
A legnagyobb rizikó a kanapévásárlásban, hogy ami egy bútorboltba beesve, „politikailag korrekt” üléspozícióban kényelmesnek tűnik, az otthon okozhat csalódást, mert általában egészen másképp használjuk, mint ahogy kipróbáljuk. Viszont, ha előre tudjuk, hogy mondjuk egy száznyolcvan centiméter magas férfi fekve szeret rajta tévézni, a felesége pedig felhúzott lábbal szokott olvasni, akkor ehhez mérten alakíthatjuk ki a felületeket. Az ipari forradalom azon fázisánál tartunk, amikor megtervezhetjük a saját sportcipőnket, és az igényünk egyenesen a gyártóhoz fut be. Egyre tudatosabbak az emberek a környezetükkel kapcsolatban is: tízből nyolc vásárlónk már az első találkozásnál pontosan tudja, hogy milyen kialakítású kanapét szeretne. Felmérték a család igényeit, szokásait, és lejegyezték a testméreteiket, majd ezeknek megfelelően rendelik meg az egyik legfontosabb bútordarabot a lakásukba. Amit mi centiméterre pontosan rájuk – és a rendelkezésre álló térre – szabunk, ahogy egy öltöny készül. Ebben az iparágban ez a típusú szolgáltatás nemzetközi szinten is egyedülállónak minősül. Miközben öt-tíz centin is múlhat, hogy egy bútor működik-e.
A home office térhódítása óta a bútorainknak még több elvárásnak kell megfelelniük, mint eddig?
Korábban hat évig egy kis bútorgyártó műhelyben dolgoztam belsőépítészként, tervezőként. Ott tapasztaltam, hogy 2010-ig főleg reprezentálásra szolgált a kanapé. Gyakori kérdés volt a vevők részéről, hogy hány vendég fér el rajta? Ma ezt már senki nem kérdezi, megoldják puffokkal, párnákkal. Az otthoni munkavégzéssel a funkcionalitás erősödött fel, mert valóban több feladata lett a bútoroknak – korábban nem kellett munkaállomásként is szolgálniuk. A fenntarthatóság térhódítása miatt pedig a minőségre, az időtállóságra helyeződött nagyobb hangsúly.
A kanapévásárlás bizalmi üzlet, mivel jórészt azt a minőséget fizetjük meg benne, amit kívülről nem látunk.
Így van. Egy ponton rájöttem arra, hogy a nemzetközi kanapébrandek nagyjából ugyanazt kínálják, mint amit a vásárlók keresnek, csak fordított sorrendben. A dizájnbútorokat hosszútávra tervezik, minőségi alapanyagokkal – erre garancia a márka, a tervező neve. Ami el is adja a terméket. De a felhasználóknak ennél előbbre való a kényelemi faktor, és prózai, de a kanapénak be kell férnie a nappaliba. Remek termékek kaphatók a piacon, de a legtöbb kevés méretben elérhető. Mi tizenkét éve kezdtük, ám csak három év után foglalkoztunk komolyan az értékesítéssel, mert ez a szakma lassú építkezéssel jár. Meg kellett találni a megfelelő kivitelezőket, alapanyagokat. Amikor megalapítottam a brandet, az motivált, hogy ne csak szép és kortalan, de életrevaló, okos bútorokat készítsek, amelyek egy életen át kiszolgálják a tulajdonosaikat.
Mitől válik értékállóvá egy ülőbútor?
Itt nincsenek köztes minőségek, mint például az autóiparban. Ha beteszünk egy minőségi teherhordó vasalatot, az eloszlatja az egy pontra jutó terhelést, így a jobban igénybe vett felületek nem kopnak és nem használódnak el. Mivel ezeknek az acélrugóknak a feszülése hatalmas nyomásnak teszi ki a keretet, ezért csak gondosan összeállított keményfa- vagy fémszerkezetbe építhetők be. Egy gyengébb szerkezetet szétrobbantanának. Az így készült bútorok ára lényegesen magasabb, de a komfortérzetük, és az élettartamuk is a sokszorosára nő. A megfontolt vásárlók olyan gyártókat keresnek, amelyek legalább annyi ideje vannak a piacon, ahány év élettartamot várnak el a bútortól. Különben nem hiszik el a minőségi garanciát.
Egyedi kooperációkat kezdeményeznek – ezek miért fontosak?
Attól izgalmas a dizájn, hogy sokféle, és úgy gondolom, alapvetően az együttműködésről szól. Minden bútorunk mögött komoly csapatmunka áll, de ez akkor mutatja meg magát jobban, ha külsős tervező, gyártó is kapcsolódik hozzánk. Különböző útkereszteződésekben találkozunk másokkal, és segítjük egymást. 2015-ben terveztem egy szőnyeget a japán tatamik arányrendszere alapján. Gyártót keresve ismertem meg a dévaványai Csaba kézműves családi manufaktúrát, ahol még hetven-nyolcvan éves tölgyfa szövőszékeket használnak. A gyapjú nagy részét kézzel dolgozzák fel, így a tömör, szúrós tapintás helyett pihe-puha érzetet kapunk. Most legutóbb fa asztalkákat fejlesztettünk a Timbart kft.-vel, amely szintén családi vállalkozás. Hihetetlen tisztelettel, szeretettel nyúlnak a fához, elsősorban minőségi padlógyártással foglalkoznak, csak természetes anyagokat használva. Náluk nincs hulladék, a fűrészporral fűtenek, rászorulókat segítenek a maradék fával. Egyedi bútorokat készítettünk velük olyan faanyagból, amit mások hibásnak vagy csúnyának tartanának.
Legutóbb egy művészeti galériában láttam egy kanapéjukat, amely a múzeumi ülőfelületet értelmezte újra. Min dolgoznak éppen?
Most például két nanoház-gyártó keresett meg minket, velük dolgozunk. Olyan mini épületeket készítenek, amelyek arra szolgálnak, hogy ha valaki bővíteni szeretné egy vendég-, elvonuló- vagy dolgozószobával a házát, ezt leteheti a kertbe. De vannak jóval nagyobb felkéréseink is, például a Westend Hilton kétszáz szobájába terveztünk bútort. Megtaláltunk egy fehér foltot a piacon, így sosem kellett komolyabb sales vagy marketing tevékenységgel foglalkoznunk. A felhasználóbarát kanapéink visznek előre minket, az ügyfeleink között van például a Wizz Air, a Burger King vagy a Raiffeisen Bank, és kiváló magyar tervezőkkel kooperálhatunk. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy egy nehéz piacon befektetők nélkül sikeressé tudtuk tenni a márkát, pedig a kreatív, és nem az üzleti oldalról jövünk. Tele vagyunk ötletekkel, de dizájnerként nincs elég kapacitásunk kiaknázni a brandben rejlő üzleti lehetőségeket, miközben a számaink azt mutatják, hogy rendületlenül növekszünk. Így tavaly hoztunk egy döntést: szeretnénk változtatni a cég tulajdonosi struktúráján, jelenleg ez a legaktuálisabb projektünk. Megépítettük a hajót, most keressük a hajóskapitányunkat egy dizájnhoz, kereskedelemhez értő tulajdonostárs (vagy csapat) személyében, akivel akár nemzetközi vizekre is kievezhetünk.
A teljes interjú a Figyelő hetilap 20. heti lapszámában jelent meg.
