A héten több adattal is jelentkezik a KSH – ismertette a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Kedden az ipari termelői árak márciusi adatai, illetve a termék-külkereskedelem februári adatainak második becslése lát napvilágot. Az ipari termelő árak bár februárban éves alapon még drasztikusan, 29 százalékkal növekedtek, ez az áremelkedés már sokkal mérsékeltebb ütemet jelent, mint a tavalyi év második felének több hónapját is jellemző, 40 százalék feletti érték. Havi szinten az árak már mérséklődtek, 2,2 százalékkal, amelyben szerepe lehetett a világpiaci energiaárak csökkenésének (amely az energiaiparon kívül azon vállalatokat érintette, akik nem rendelkeznek hosszú távú szerződéssel), illetve a forint erősödésének. A keddi adatközlésből kiderül, hogy márciusban történt-e havi alapon újabb ármérséklődés az ipari termelői árakban, amely az inflációra is kedvező hatást tudna gyakorolni.
Kérdés, márciusban történt-e havi alapon újabb ármérséklődés az ipari termelői árakban, ami mérsékelhetné az inflációt
MTI/Vajda János
Az előzetes becslés szerint a külkereskedelmi termékforgalom adatai februárban kedvezően alakultak, az egyenleg 2021 júniusa óta először mutatott többletet, 513 millió euró értékben. Szintén kedvező, hogy az export euróban számított értékének növekedése (10,5 százalék) meghaladta az importét (3,8 százalék) – ismertette Regős Gábor. Hozzátette, ez vélhetően egyaránt eredhetett a cserearány javulásából, valamint a volumenek alakulásából: a fogyasztás és a beruházások mérséklődése fékezte az import volumenét. A keddi adatközlésből kiderül a cserearány, illetve az egyes forgalmi irányokon a volumenindex értéke, továbbá az is, hogy mely termékcsoportok járultak hozzá a kedvező adathoz.
Csütörtökön a kereskedelmi szálláshelyek márciusi, valamint a lakásépítések első negyedéves adatai jelennek meg. Februárban a vendégéjszakák száma 0,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ám e mögött ellentétes folyamatok húzódnak meg – mutatott rá Regős Gábor. A külföldi vendégéjszakák száma 17,3 százalékkal emelkedett, míg a belföldi vendégéjszakáké 13,3 százalékkal csökkent. Ez azt mutatja, hogy a nemzetközi turizmus lassan és fokozatosan tér vissza a koronavírus előtti szintjére, ami abból a szempontból fontos, hogy 2020 előtt a turizmus egyenlege jelentős többletet mutatott, így pedig javítani tudta a folyó fizetési mérleg egyenlegét. A lakásépítések esetében egy-egy negyedévi adatot óvatosan kell kezelni, a jelentős volatilitás miatt inkább csak az egész éves adatot lehet értelmezni, de valamekkora indikációt a negyedéves adatok is jelentenek – magyarázta a szakértő. 2022-ben összességében 3,2 százalékkal több lakás épült, mint egy évvel korábban, ám még az így felépült 20540 lakás sem tekinthető kiemelkedően magasnak. A kiadott építési engedélyek száma 16,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Lakásépítési kedv tehát bőven van az országban, kérdés, hogy az építőipar megfizethető kapacitással ezt mennyire tudja és akarja lefedni, illetve hogy ezen építkezések finanszírozása a mostani kamatkörnyezetben mennyire lesz megoldható.
Pénteken a márciusi ipari termelési adatok első becslése, valamint a szintén márciusi kiskereskedelmi adatok jelennek meg. Februárban az ipari termelés a magas rendelésállomány ellenére is kedvezőtlenül alakult, éves szinten 4,6 százalékkal csökkent, míg havi alapon 0,3 százalékkal emelkedett. A legtöbb ipari ágazatban a termelés volumene mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest, míg a jelentős súlyú járműgyártásban 7,5 százalékkal növekedett. A rendelésállomány február végén már csak 2,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az ipar márciusban érdemben javítani tudott korábbi teljesítményén – ezt majd meglátjuk az adatközlésből. A kiskereskedelmi forgalom szintén kedvezőtlen képet mutatott februárban, volumene 10,1 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Ebben szerepet játszott a keresetek vásárlóerejének csökkenése, illetve a tavalyi kormányzati transzferek miatti magas bázis. A forgalom volumene mindhárom üzlettípusban mérséklődött: az élelmiszerüzletekben 8,6, a nem-élelmiszer üzletekben 9,8, míg a töltőállomásokon 14,5 százalékkal. A márciusi adat várhatóan szintén kedvezőtlen lesz, hiszen a bázis itt is nagyon magas, 16,7 százalékos növekedést mutat, elsősorban az üzemanyag-forgalom kiugró bővülése miatt. A visszaesésben az előző hónaphoz hasonlóan szerepet játszik a reálbérek csökkenése és a bázisidőszaki transzferek.
Az Eurostat kedden közli az eurózóna áprilisi inflációjának gyorsbecslését. Márciusban az infláció az előző havi 8,5 százalékról 6,9 százalékra lassult, amely már érdemben alacsonyabb az októberi 10,6 százaléknál. A havi alapú árindex 0,9 százalék volt, amely alapján látható, hogy az eurózóna inflációs problémái még messze nem oldódtak meg. Az éves ráta csökkenését az energiaárak mérséklődése és a magas árak bázisba épülése okozza, így itt átlagosan 0,9 százalékos árcsökkenést mért az Eurostat. Ezzel szemben az élelmiszerek inflációja folyamatosan gyorsul – itt az átlagos éves árnövekedés már 15,5 százalék volt, míg a havi ráta 1,3 százalék. Az eurózóna tagjai közül a legnagyobb infláció Lettországot (17,2 százalék), míg a legkisebb Luxemburgot (2,9 százalék) jellemezte. Az új adatközlésből kiderül, hogy márciusban tudott-e tovább mérséklődni az eurózóna inflációja.
Szerdán az Eurostat a márciusi munkanélküliségi adatokat közli. Februárban az Európai Unió munkanélküliségi rátája 6,0, míg az eurózónáé 6,6 százalékon állt, amely az Unió esetében 0,1 százalékpontos csökkenés, míg az eurózónánál stagnálás az előző havihoz képest. Az adatokat az egy évvel korábbival összevetve az látszik, hogy a munkanélküliségi ráta mindkét övezetben 0,2 százalékponttal mérséklődött. Ez azt jelenti, hogy az energiaválság nyomán a munkanélküliség csak kismértékben tud csökkenni – ámde a kedvezőtlen körülmények ellenére nem is emelkedik, azaz az Unió munkaerőpiaca egyelőre ellenállónak bizonyul. Februárban a legnagyobb munkanélküliségi rátát Spanyolországban (12,8 százalék) és Görögországban (11,4 százalék) mérték, míg a legalacsonyabbat Csehországban (2,4 százalék), Lengyelországban (2,8 százalék) és Németországban (2,9 százalék). Az új adatokból kiderül, hogy történt-e bármilyen változás az előző hónaphoz képest.
Pénteken a márciusi kiskereskedelmi adatokat közli az Eurostat. Februárban a forgalom volumene az eurózónában 3,0, míg az Európai Unióban 3,1 százalékkal csökkent éves, 0,8, illetve 0,9 százalékkal pedig havi alapon, azaz a forgalom visszaesése és a jövedelmi helyzet romlása nem csak hazánkat jellemzi. Az egyes tagországok esetében a volumenindex azonban jelentős eltéréseket mutatott. Míg Cipruson (8,3 százalék), Luxemburgban (6,8 százalék) és Spanyolországban (4,7 százalék) jelentősebben nőtt a forgalom, addig Magyarországon (10,1 százalék), Svédországban (8,5 százalék) és Németországban (7,0 százalék) nagyobb mértékben csökkent.
A héten több jegybank is tart kamatdöntő ülést – emelte ki Regős Gábor. A Federal Reserve ülésére kedden és szerdán kerül sor. A Fed legutóbb, márciusban, 25 bázisponttal, a 4,75-5,0 százalékos sávba emelte irányadó rátáját, ugyanakkor a további emelésekre vonatkozóan nem adott előretekintő iránymutatást tekintettel arra, hogy az infláció alapján szükség lenne további lazításra, azonban a bankcsődök nyomán a pénzügyi stabilitás megőrzése ennek gátat szab. A várakozások szerint az eddigi emeléseket most egy további 25 bázispontos szigorítás követheti – ám egyelőre itt lesz a szigorítási ciklus vége. A régiós jegybankok közül szerdán a cseh jegybank döntéshozó testülete ülésezik, azonban ott nem számítunk a monetáris kondíciók változására, az alapkamat továbbra is 7 százalék lehet. Ülésezik csütörtökön az EKB Kormányzótanácsa is. Az EKB márciusban a korábbi jelzésnek megfelelően 50 bázisponttal emelte irányadó rátáját, 3,5 százalékra, azonban a bankcsődökre tekintettel nem adott egyértelmű utalást a következő lépés mértékét illetően. Mivel az inflációs nyomás nem enyhült az eurózónában, így további kamatemelésre számítunk – mondta Regős Gábor -, ennek mértéke azonban elmaradhat a korábbi ülésen tapasztalttól, 25 bázispontot tehet ki. A Fedhez hasonlóan az EKB is ugyanazzal a problémával szembesül, továbbra is magas inflációs környezetben, lassuló gazdasági növekedés és bankpánikok között kell tovább emelnie a kamatokat. Ugyanakkor érdemes lesz figyelni a kommunikációra, hátha tesztelni próbálják majd a piaci reakciókat a kamatemelések leállítása kapcsán.
Borítókép: AFP/Jim Watson
