A kacsacsőrű emlős mérge mint gyógymód
A cukorbetegség korunk egyik legnagyobb egészségügyi problémája. Kezelése tehát igencsak fontos kihívás, amelyben most ausztrál tudósok léptek egy nagyot. Az Adelaide Egyetem kutatója, Dr. Frank Gutzner hosszú évek óta foglalkozik a kacsacsőrű emlősökkel. Csapatával felfedezték, hogy a hím kacsacsőrű emlősök olyan mérget termelnek, amely képes lehet a kettes típusú cukorbetegség kezelésére. Bármily meglepő a kacsacsőrű emlősök hím tagjai tényleg termelnek mérget, de csak a párzási időszak alatt.
Ez a méreg tartalmazza a glukagon-szerű peptid-1-et (GLP-1), amely elvileg képes irányítani a feleslegessé vált cukrot. Pár éve már a tudósok megdöntötték azt a régi dogmát, hogy az inzulin játssza a legfontosabb szerepet a vércukorszint szabályozásában.
Már akkor felfedezték a bél által az emberi testben is termelt GLP-1 kiemelt szerepét. Most viszont a kacsacsőrű emlősöknél figyelték meg, hogy sokkal nagyobb vércukor szabályzóként működik ez a hormon. Ennek oka, hogy nem csak a bélben található meg, hanem az emlősök mérgében is. Az embernél ellenben csak a belekben termelődik a GLP-1. Gutznerék pedig az általuk mért adatok alapján arra a következtetésre jutottak: hogy a kacsacsőrű emlős hormon használata kedvező hatással lehet a vércukorszint szabályozására a kettes típusú cukorbetegeknél.
Homár páncél ihlette bukósisak
Egy másik igazán érdekes tudományos előrelépéshez olyan egyszerű esetnek kellett történnie, hogy egy tudós nem tudta feltörni vacsora közben az általa rendelt homár ollóját. Dr. Yang Yanggal történt mindez, aki ezután kezdte el vizsgálni: hogyan lehetne felhasználni a profi sportban a homárok páncélzatát – legalábbis annak elvét. Ugyanis felfedezte, hogy homárok páncélja egyedülállóan épül fel. Három különböző szögből egymásra rakódott szálakból áll össze a törésnek különösképp ellenállni képes “héj”. Ennek ismeretében a kutató elkezdte modellezni ezen szálakat, méghozzá úgy, hogy képessé tegye őket strapabíróbb és biztonságosabb sport felszerelések – főként sisakok – gyártására.
A kutatók 3D-s nyomtató segítségével képesek voltak létrehozni mikroszkópikus méretű szén nanocsövekből olyan anyagot, amely tökéletesen utánozza a valódi homárpáncél tulajdonságait. Így ezekből képesek lesznek újfajta sportfelszereléseket gyártani. A kutatás következő lépése pedig az, hogy ember-kompatibilissé tegyék az anyagot. Kiderült ugyanis, hogy tökéletesen lehetne ízület – főként térd – problémákra alkalmazni a homárpáncél tulajdonságú anyagot.
Tengeri szivacsokból nyert antibiotikumok
A Floridai Atlanti Egyetem Oceánográfiai Intézetének kutatói pedig a jövő egyik kiemelkedő problémájára keresik a megoldást. Már napjainkban is egyre több olyan fertőzés van, amelyeket nehezen vagy már nem is lehet kezelni antibiotikumokkal, holott egy-két évtizede még lehetséges volt. Ennek oka a baktériumok antibiotikum-rezisztenssé válása. A kutatók azonban felfedezték, hogy a tengeri szivacsok olyan mikrobákat tartalmaznak, amelyek képesek ezt a problémát legyőzni. Pontosabban ezekből a mikrobákból próbálnak – egyre nagyobb sikerrel – előállítani antibiotikumokat. Előnye, hogy a tengeri szivacsokból nyert mikrobák konkrétan elpusztítják a betegséget okozó mikrobákat.
Peter McCarthy, a FAU munkatársa kifejtette, hogy a tengerekben való kutatás során, olyan aktinobaktériumokat – baktériumok, amelyek antibiotikumot gyártanak – találtak, amelyek újfajta és erősebb antibiotikumokat termelnek. Ezeket a kutatásokat főként mély tengerekben folytatták, ezért lehetséges, hogy erős, ellenálló aktinobaktériumokat találtak.
