A járvány hatalmas lökést adott a digitális egészségügynek, ugyanakkor a Qualiter által menedzselt startup, az Okosklinika sok szempontból elébe ment a pandémia által támasztott kihívásoknak – állapította meg a stratégiai vezető, Heim Pál.
„A koronavírus-járvány az IoT, azaz a dolgok internete által támogatott digitális egészségügyi technológiák széleskörű és rendkívül gyors bevezetéséhez vezetett”
– mondta a Figyelőnek Heim Pál, a Qualiter Research Lab egészségügyi startup stratégiai vezetője, a kórháznévadó neves gyermekorvos dédunokája. Rávilágított, hogy ezeknek az informatikai megoldásoknak az alkalmazása a távfelügyeletben, a telemedicinában, a betegségek diagnosztizálásában, a klinikai vizsgálatokban megnövekedett keresletet támasztott az IoT-kompatibilis orvostechnikai és viselhető fitnesz-wellness eszközök iránt is, amely tovább szélesítette a szegmens növekedési kilátásait.
A startup Okosklinika nevű megoldása azonban sok szempontból elébe ment a pandémia által támasztott kihívásoknak. „Jóval a cégalapítás előtt, már 2013-ben megfogalmazódott bennünk, hogy az egészségi állapot monitorozását automatikusan lehetővé tevő, elérhető árú, könnyen használható, biztonságos és pontos mérést biztosító digitális egészségipari eszközöknek óriási szerepe lehet a jövő egészségügyében” – idézte fel a szakember. Több konferencia, szakmai cikk után végül 2017-re összeállt a termékkoncepció, és létrehozták az Okosklinika fejlesztését menedzselő Qualitert. Heim Pál szerint három-négy évvel ezelőtt már látható volt, hogy a globális egészségügy az egységes EHR-ek (Electronic Health Record) segítségével megvalósítható, adatvezérelt ellátásszervezés irányába fordul majd.
„Ezek az adatok lehetővé teszik, hogy a populáció egészségi állapotváltozásait Big Data-szinten elemezhessük, támogatást nyújthassunk a gyógyítóknak a diagnózis felállításában, a terápiás javaslatok optimalizálásában és a beteg távoli monitorozásában is”
– összegzett a stratégiai vezető.
A múlt évre a prototípus is elkészült, amelyben már a pandémia okozta krízishelyzetek megoldására is kialakult a fejlesztési elképzelésük. Ez azonban már jelentős informatikai hátteret igényelt, így került képbe az E-Group Zrt., amelynek a Data Lake projektje, illetve a különböző egyetemekkel közös megoldásai jól illeszkedtek az eredeti elképzeléseikbe. Heim Pál szerint az Okosklinika értéke abban rejlik, hogy az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók számára a lakossági használatú okos egészségügyi eszközök adatait strukturált és egységes formában tudják elérhetővé tenni, így átfogóbb képet kaphatnak a beteg egészségi állapotáról, annak változásáról, a szakmai partnerek támogatásával pedig a páciens a személyre szabott kezelési terv betartására is nagyobb figyelmet fordíthat.
„Például az idősebb betegek esetén az Okosklinika hozzájárulhat a gondozó személyzet folyamatos jelenléte nélküli egészségbiztonság növeléséhez is, ezzel pedig egy költséghatékonyabb, az egyéni felelősségvállalást erősítő, biztonságosabb és mindenki számára elérhetőbb, úgynevezett proaktív egészségügyi szolgáltató rendszer kialakításához is hozzájárulhat”
– húzta alá a szakember.
A hazai digitális egészségpiac növekedési potenciálja sem kicsi, néhány év alatt akár 100 milliárd forintos is lehet, globálisan azonban ennek akár a sokezerszereséről van szó. Az Egyesült Államokban csak az idei első negyedévben több mint 2000 milliárd forintnak megfelelő tőkéhez jutottak az ezen a területen tevékenykedő startupok. A többségük első körös befektetése is jócskán meghaladta a 25 milliárd forintot. S hogy mi kell ahhoz, hogy külföldön is sikeres legyen egy hazai egészségügyi startup? „Jó időzítés, hajlandóság a másokkal történő együttműködésre, nemzetközi léptékű befektetés, az alapítók személyes elköteleződése, és a hit abban, hogy lehetünk nagyok” – véli Heim Pál. Az Okosklinika első teljes pénzügyi évében 100 millió forintos árbevétel lehet a reális cél, két-három éven belül ez azonban a 10-15-szörösére is ugorhat. Jelentős szerephez juthat az export, e téren érdemes építeni az egészségügyi digitalizációban élen járó skandináv, illetve balti államokra. A startupnál azonban globális piacszerzésben gondolkodnak, az exit a tervek szerint öt-hat éven belül jöhet el.
A teljes cikket a Figyelő április 15-től kapható számában olvashatja!
(Borítókép: Fürjes Viktória, Figyelő)
