A két ország együttműködése 2013 júliusa óta fejlődik látványosan, azóta, hogy a délvidéki Csúrogon Áder János államfő és akkori szerb kollégája, Tomislav Nikolic együtt avatták fel az 1944-45-ös jugoszláv partizánvérengzések ártatlan magyar áldozatainak emlékművét, a gaztettek egyik helyszínén, az egykori dögtemetőnél. A közös főhajtást a település egyik raktárépületében is megismételték, ott ahol 1942-ben a magyar karhatalom kezdte el az “újvidéki hideg napok” első tömeges kivégzését.
A történelmi megbékélés útjára lépett két nemzet és állam, politikai kapcsolatai töretlenül fejlődnek – különösen, hogy jó a személyes viszony Orbán Viktor és Alekszandar Vucic volt kormányfő, jelenlegi államfő között -, s ez a kölcsönös bizalom a gazdasági, kereskedelmi együttműködést is erősítette. Míg 2012-ben a kétoldalú kereskedelmi forgalom 886,5 millió euró volt, 2016-ban már 1,9 milliárd euróra nőtt, a tavalyi év első 11 hónapjában pedig 2,3 milliárd euróra bővült, az év végére talán a 2,5 milliárdot is elérte. Ebben nagy szerepe van a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának, amely elsősorban a mintegy negyedmilliós lélekszámú délvidéki magyarság otthon maradást, szülőföldjén való boldogulását szolgálja, és éppen két éve indult be a VMSZ terveihez igazítva.
A magyar kormány 60 milliárd forintos (190 millió eurós) keretet szán ennek megvalósítására. Szijjartó Péter a magyar-szerb kormányülésen arra emlékeztetett, hogy a budapesti kormány eddig 6200 vajdasági pályázatot támogatott. “Több mint tízmilliárd forint értékben adtunk támogatást vajdasági kis- és közepes vállalkozóknak, valamint mezőgazdasági gazdálkodóknak. Ezzel Vajdaság gazdasági teljesítményéhez is nagymértékben hozzájárultunk, és természetesen jelentősen meg tudtuk erősíteni a vajdasági magyar közösséget is, ezért ezt a gazdaságfejlesztési programot a szerb kormány jóváhagyásával tovább folytatjuk” – hangsúlyozta Szijjártó Péter. A külügyminiszter a kormányülést követő – Orbán Viktor és Ana Brnabic részvételével és felszólalásával megtartott – üzleti fórumon azt is elmondta, megállapodás született a szerb féllel arról, hogy folytaják a vajdasági gazdasáfejlesztési programot, és arra buzdította a befektetőket, vállalkozókat, hogy használják ki bátran az Eximbankon keresztül biztosított 30 milliárd forintos kedvezményes hitelkeretet. (A program másik 30 milliárd forintos része az, amelyből már 10 milliárddal támogatták az eddigi sikeres pályázókat, elsősorban a családi gazdaságokat, kisvállalatokat – a szerk.)
A magyar-szerb kormányülés utáni fórumon Orbán Viktor miniszterelnök elmondta: Magyarország azon lesz, hogy felgyorsítsa Szerbia európai uniós csatlakozását, amelynek 2025-re kitűzött dátuma túlságosan távoli. Kifejtette, hogy a magyar-szerb energetikai együttműködés kulcsfontosságú, mert Szerbia csak akkor nőhet rá Közép-Európára, ha energiarendszere is kapcsolódik hozzá, másfelől Magyarországnak és az egész régiónak diverzifikálnia kell az energiaforrásokat és az útvonalakat. Ana Brnabic kormányfő pedig a kínai befektetéssel épülő Belgrád-Budapest vasútvonal fontosságát hangsúlyozta. A magyar-szerb üzleti fórumon az is elhangzott, hogy a két kormány egy gazdasági és technológiai segítségnyújtási, valamint egy vízgazdáskodás-fejlesztési megállapodást is aláírt.
