Teoretikusan a moratóriumban lévő 1,15 millió adós több mint kétharmada maradhatna szeptember 30-a után is védelem alatt – erről beszélt a VG tudósítása szerint Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója egy pénteki online sajtótájékoztatón, amelyen a vállalati és a lakossági hitelezésről készült adatokat ismertette a jegybank.
„Nyár során kismértékű csökkenés volt a moratóriumban résztvevő adósok számában. Jelenleg mintegy 1 millió 150 ezer adós él a lehetőséggel és mintegy 2800 milliárd forintot tesz ki a hitelek volumene.
Teoretikusan a három jogosulti ügyfélkört nézve az adósok mintegy 70 százaléka, 800 ezer ügyfél válhat jogosulttá arra, hogy a továbbiakban is a moratóriumban maradjanak.
Azaz a nyugdíjasok, a gyermekes családok és azok, akik jövedelemcsökkenést tapasztaltak a becslésünk szerint” – mondta újságírói kérdésére Nagy Tamás, az MNB igazgatója, aki kiemelte: az lenne minden szempontból a helyes döntés, ha azok az adósok, akik megfelelő jövedelemmel rendelkeznek, mielőbb elkezdik törleszteni a hitelüket.
A lakossági hitelállomány 424 milliárd forinttal növekedett 2021. második negyedévében, elsősorban a lakáscélú hitelek és a babaváró hitel növekedése miatt – ismertette Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője. A moratóriumban lévő hitelállomány stagnált, a teljes hitelállomány 33 százaléka áll még moratóriumban. A háztartási hitelezésben még jelentős bővülést lát a jegybank. A lakáshitelek kibocsátása történelmi csúcsot ért el 2021. második negyedévében, 2019. hasonló időszakához képest 44 százalékkal több lakáscélú hitelt bocsátottak ki. A személyi hitelek viszont még nem érik el a pandémia előtti szintet. A babaváró már a teljes hitelállomány 15 százalékát teszi ki, összesen 1374 milliárd forintot.
A lakáscélú hitelek terén a legnagyobb emelkedés, 152 százalék a felújításra szánt hitelek területén történt, ebben nagy szerepe volt az otthonfelújítási támogatásnak. Ugyanakkor a legnagyobb részét a hiteleknek még mindig használt lakásokra költik a magyarok.
„A bankok mindegyike élénkülő lakáshitelkeresletről számoltak be és a továbbiakban is erre számítanak”
– mondta Dancsik Bálint, az MNB főosztályvezetője a sajtótájékoztatón.
A vállalati hitelállomány a második negyedévben gyakorlatilag stagnált, 11 milliárd forinttal csökkent. A forinthitelek állománya bővült, a devizahiteleké csökkent. A nagyvállalatok állománya mérséklődött, a kkv-ké viszont nagy mértékben bővült. A vállalati szegmensben tovább csökkent a moratórium kihasználtsága, a teljes hitelállománynak már csak a 21 százalékát teszi ki a moratórium aránya. Ez egyébként főleg a járvány által leginkább bedöntött szállodaiparban kiugró, ott a hitelek 80 százaléka van moratóriumban.
A vállalatok esetében a legfőbb válságkezelő eszközt az NHP Hajrá jelentette, így a jegybank ezzel nagyban hozzájárult, hogy likviditásszűke alakuljon ki.
A kilábalás elindulásával és a GDP dinamikus növekedésével és az infláció visszatérésével ennek a válságkezelő eszköznek a kivezetése időszerűvé vált
– mondta Dancsik Bálint.
Júliusban közel 150 milliárd forinttal bővült a vállalati hitelállomány. Ezek elsősorban piaci hitelek voltak.
Úgy gondoljuk, hogy a bankok jelentős likviditási tartalékokkal rendelkeznek, illetve a tőkemegfelelésük is kimagasló, így minden forrás rendelkezésükre áll, hogy piaci alapon biztosítani tudják a vállalatoknak és a háztartásoknak a finanszírozási igényét – mondta a főosztályvezető.
(Borítókép: PuzzlePix/Shuterstock)
