A kisvállalkozások (kkv-k) hitelezésének növekedése elősegíti a gazdaság kifehérítését – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzése. A kisvállalkozások hitelfelvétele 2015-től tartós növekedésnek indult.
A kkv-k által létrehozott bruttó hozzáadott érték a teljes vállalkozói kör átlagánál gyorsabban nőtt, a foglalkoztatásban ugyanakkor csökkent a kkv-k részaránya.
A két arányszám ellentétes irányú változása viszont azt jelenti, hogy a kkv-k csökkenteni tudták relatív termelékenységi elmaradásukat, a hatékonyságuk tehát növekedett az elmúlt években. Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy a hatékonyságjavulás mögött jelentős kifehéredési hatás is húzódik.
A kkv-szektoron belül a termelékenység növekedése és a beruházás volumenének dinamikája közötti fordított arányosság szintén jelentős kifehéredési hatásra utal. Az ÁSZ elemzői felhívják a figyelmet, hogy – a szürkegazdaság szempontjából két kockázatos nemzetgazdasági ágazat közül –
míg a mezőgazdaságban a speciális hitelezési konstrukciók révén a kkv-k hitelfelvétele dinamizálódott, addig az építőiparban az önálló vállalkozók számának megemelkedése hátráltatta a szektor kifehéredését.
Az ÁSZ elemzése felhívja a figyelmet, hogy a kkv-szektoron belül szintén a relatív termelékenységi különbségek mérséklődésének lehetünk tanúi. A termelékenység – átlagosan – a legnagyobb mértékben a mikrovállalkozások körében nőtt, őket követték a kisvállalkozások, míg a középvállalkozások esetében az átlagoshoz képest nem nőtt gyorsabban a termelékenység.
Ez a rangsor éppen ellentétes a beruházások volumennövekedésének a dinamikájával. Ez ismét a kifehéredési hatások masszív jelenlétére utal. Mindez nem meglepő, hiszen nyilvánvaló, hogy nagyobb kifehéredési hatás ott jelentkezik, ahol korábban a szürkegazdaság terjedelme nagyobb volt – világítanak rá az ÁSZ elemzői.
Az ÁSZ elemzői a kisvállalkozások hitelezése és a kedvezményes adózási formák kapcsolatának elemzése során arra az összefüggésre hívják fel a figyelmet, hogy
a kkv-k túlnyomó részét alkotó mikrovállalkozások (95 százalék) nagyobb része – a kedvező és egyszerűen teljesíthető adózási és adminisztrációs feltételeknek köszönhetően – a KATA szerint adózik.
Az elemzők rámutattak, hogy mivel az adónövekedés a KATA és a KIVA, illetve a TAO között igen számottevő, emiatt a KATA alá tartozó vállalkozások ellenösztönzöttek abban, hogy vállalkozásuk méretét beruházások révén a KATÁ-ra való jogosultság szintje fölé növeljék, és emiatt elveszítsék a KATA szerinti adózásra való jogosultságukat. Ezért az egy vállalkozásra jutó adóbefizetés összege nem, vagy csak szerény mértékben emelkedett, azt a tényleges gazdasági tevékenység nem befolyásolta.
