Az alelnök a koronavírus-járvány hatása a magyar bankszektorra címmel megtartott online előadásában rámutatott: szemben az előző válsággal, most anticiklikus bankrendszer szükséges, a magyar bankrendszer képessége megvan erre, ehhez a támogatás a kormány és az MNB részéről is adott. A prociklikus banki magatartás mélyíti a válságot, az egyetlen racionális megoldás a hitelezés a jelen helyzetben. „Most a bankrendszeren a sor” – összegezte.
A válságkezelésnél első a likviditáskezelés – emelte ki az MNB alelnöke -, ezért számos likviditásbővítő intézkedésről döntött a jegybank. Megjelentek a hitelezést ösztönző lépések is, az nhp hajrá például hétfőtől elérhető. Számos más lépést is tettek a bankrendszer hitelezési képességének javítása érdekében. Ide sorolta a tőkefenntartási pufferek enyhítését, vagy a szankciómentességet. Az alelnök szerint a magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége továbbra is erős, a hitelezési képességét azonban kérdésesnek nevezte, hozzátéve: ezért tettek lépéseket a megerősítésére.
Az MNB felmérése szerint a koronavírus-járvány egyszerre okozott keresleti és kínálati sokkot, ami a bankrendszer összes, lakossági és vállalati ügyfelére ki fog hatni.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. (Fotó: Móricz-Sabján Simon)
A hitelezés a kulcs a védekezésben és az újraindításban – szögezte le ismét Nagy Márton. A jegybank felmérése szerint a vállalatok 63 százaléka fennakadásokat tapasztalt az ellátási láncban a járvány kitörését követően. A cégek 58 százaléka két héten belül a termelés vagy a szolgáltatás leállásával reagált. A cégek 9 százaléka mondta, hogy fizetési késedelembe fog esni,
a cégek 33 százaléka beruházás elhalasztást tervez, 30 százalék leépítésben gondolkodik.
Az MNB adatai szerint
a válság által leginkább érintett szektorok hitelállománya hét-nyolcszáz milliárd forintot tesz ki.
A vállalati szektor hitelei döntően rövid lejáratúak, ezek megújítása fontos, ahogy az is, hogy a bankrendszer készen álljon ezek megújítására – mondta. A cégek felénél felmerült likviditási nehézség, nagyobb részük hónapon belüli fizetési nehézséggel szembesülhet a felmérésük szerint.
Nagy Márton elmondta, hogy
a vállalatok leginkább a tartalékok felhasználásával és HR optimalizálással kezelik a helyzetet, a munkanélküliséget nem lehet elkerülni.
A háztartási szektorban a munkanélküliség gyors emelkedését prognosztizálja az MNB, ahogy a kormány is. Míg a munkaerőpiac kínálata egyszerre gyorsan emelkedik, a helyreállítási fázis négyszer ennyire hosszú lehet az eddigi tapasztalatok alapján.
Ugyanakkor a munkahelykeresés elindult már most a keresési adatok alapján. A leginkább sérülékeny ágazatokban van a sérülékeny lakossági hitelállomány mintegy 60 százaléka.
A törlesztési moratóriumról leszögezte: azzal az ügyfelek jól járnak, a bankok viszont veszteséget fognak elkönyvelni. Sok különböző eset van, a rendszer rugalmas, ahhoz a bankoknak „kutya kötelessége” alkalmazkodni – fogalmazott az MNB alelnöke.
Idén mintegy 900 milliárd forint felhasználására számítanak az nhp hajrá keretösszegből,
a keret jövő június-júliusra merülhet ki. Jelen pillanatban megengedett a hitelkiváltás.
A hitelállomány idén éves átlagban 5 százalékot emelkedhet, jövőre visszatérhet a kétszámjegyű dinamika a vállalati hitelezésben. A lakossági hitelezésben még nem látszik visszaesés az új hitelkihelyezésben, 2021-re visszaállhat kétszámjegyűre a bővülése – sorolta.
A bankrendszer jövedelmezőségéről elmondta: az ügyfelek romló, vagy sérülő hitelképességére értékvesztést kell képezni a bankoknak. A hitelezési veszteségek megugrása érinti a bankokat, ennek mértékére 300-350 milliárd forintos értékvesztést tartott valószínűnek 2020-ra.
A tavalyi eredménye a bankrendszernek 450 milliárd forint volt, az idén az alappálya mentén megfeleződhet, recesszió esetén közel lehet a nullához.
.
Borítókép: eamesBot, PuzzlePix/Shutterstock
