A véletlen szülte, de a migránsok egész 2015-ös budapesti mizériájának egyik legfőbb állomása a Keleti pályaudvartól nem messze eső II. János Pál pápa tér volt. Szimbolikus és egyben szomorú, és elrettentő is volt látni, hogy a Budapestre érkező, több száz muszlim bevándorló szó szerint elfoglalta a katolicizmus történetének egyik legnagyobb pápájáról elnevezett teret.
A VIII. kerülethez, Józsefvároshoz tartozó teret szinte migránstáborrá alakították, ott feküdtek a parkban, mosták a hajukat az ivókútban, a játszótér kerítésére teregettek, a fák árnyékában intézték kis- és nagydolgaikat, kiszorították a helyi családokat a játszótérről.
A környéken élők megelégelték a hetekig tartó állapotokat, a szemetes közterületet, hiszen félelmet is keltett bennük, amit tapasztaltak: a bevándorlók csapatokba verődve kiabáltak, demonstráltak. Kocsis Máté polgármester is aggódva figyelte a fejleményeket, hiszen a közparkot nem sokkal korábban újították fel több százmillió forintból, és a helyi lakosok is felhívták figyelmét a tűrhetetlen állapotokra.
A polgármester úgy reagált a történésekre, ahogy minden normális városvezetőnek reagálni kell(ene). Facebook oldalán kimondta a tényt: a II. János Pál pápa teret tönkretették az illegális bevándorlók, akik sátrakat építenek, tüzet raknak a parkban, szemetelnek és őrjöngenek. Szerinte ennyi emberi ürülék még soha nem volt közterületen. Határozottabb fellépést kért a közterület-felügyelőktől és a rendőröktől is, a józsefvárosi lakosok érdekében.
Több sem kellett a migránsok érdekeiért harcoló Magyar Helsinki Bizottságnak: beperelték a polgármestert és az önkormányzatot. Hiszen szerintük Kocsis Máté emberi mivoltukban sértette meg szegény muszlimokat, akiknek joguk volt ott és azt csinálni, amit csak akarnak. Akár a hajléktalanoknak, hiszen senkinek semmi köze ahhoz, hogy ki, milyen módon éli az életét. Az analógia ismerős.
A Soros György által “kistafírozott” helsinkiek azt várják a két éve húzódó perben, hogy a polgármester kérjen bocsánatot a bevándorlóktól. Kocsis Máté élete legszórakoztatóbb perének tartja az eljárást.
A bizottság első fokon veszített a bíróságon, de megfellebbezték az ítéletet, így az eljárás most másodfokon folytatódik.
De fordítsuk csak le, helyezzük magasabb dimenzióba ezt a bocsánatkéréses dolgot. A valóságtól elszakadt, az “idegen szép” liberális doktrinában hívő emberjogi szervezetek szerint az itt élőknek kellene elnézést kérniük azoktól, akik lerohanják szülőföldjüket, otthonukat, illetve azért is, mert nem nézik jó szemmel, hogy az idegenek ellehetetlenítik életüket. Az ennek tapsikolók valójában nem a polgármestert perelték be, citálják bíróság elé, hanem mindazokat, akik rendben, tisztaságban, normalitásban szeretnek élni. Akik a vendégeket szívesen látják, mindaddig, amíg nem azt tapasztalják, hogy azok követelőzni nem kezdenek, mindaddig, amíg nem úgy kezdenek viselkedni, mintha az övék lenne a vendégül látók otthona.
Ítélet várhatóan november közepén várható. A mostani tárgyalást elhalasztották, mivel a Magyar Helsinki Bizottság nem mutatott be semmilyen érdemi bizonyítékot.
Az biztos, hogy nehéz lesz nekik ilyennel előállni.
Magyar Helsinki Bizottság: testület a bevándorlókért
Az Origó májusban azt írta, a Magyar Helsinki Bizottság 2800 menekülő bevándorlónak nyújtott ingyenes jogi segítséget menedékjogi eljárásban fogva tartásuk miatt, illetve annak érdekében, hogy ideérkező családtagjaik helyzetét is rendezzék. Minden olyan helyen ott vannak a kollégáik, ahol menedékkérőket szállásoltak el vagy tartanak idegenrendészeti őrizetben. Ügyvédeik számos esetben elérték, hogy a magyar bíróságok jogsértőnek mondják ki a bevándorlási hivatal döntéseit, jelesül, hogy Szerbia nem számít biztonságos harmadik országnak a menedékkérők számára.
A szervezet megtámadta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bíróságon, amelynek márciusi döntése szerint a magyar hatóságok az emberi jogi egyezményt megsértve tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt 2015 őszén a röszkei tranzitzónában, Szerbiába visszaküldésükkel pedig felmerült annak kockázata, hogy embertelen bánásmódnak lesznek kitéve görögországi befogadóközpontokban. Az elsőfokú döntés szerint a magyar államnak a két menedékkérőnek a perköltségen felül 20 ezer euró kártérítést kell kifizetnie. Magyarország fellebbezést nyújtott be az ügyben.
A Helsinki Bizottság a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) által 2016 végén nyilvánosságra hozott dokumentuma szerint 2015-ben 824 700 dollár támogatást kapott három programra. Ez 239,2 millió forintnak felel meg. Abban az évben a bevételük 327 millió forint volt, tehát 70 százalékát az OSF-től kapták.
