A Helsinki Bizottság bírósághoz fordult, amiért a Soros-tervvel kapcsolatos kérdőivek szövege szerintük rossz színben tünteti fel őket. Az általuk kifogásolt állítás ugyanakkor nem, illetve nem úgy szerepel a konzultációban – írja a Magyar Idők.
A szervezet a konzultáció ötödik pontját kifogásolja: „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért…jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat…ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy »aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása«”. A Helsinki szerint a kérdőív szerkesztői kiragadták ezt a mondatot és ezzel megváltoztatták annak jelentését.
Ha így lenne, feltehetőleg tényleg jogsértést követtek volna el, mert a törvény tiltja a valós tények hamis színben való feltüntetését. Ám a Helsinki Bizottság a keresetlevelében nem pontosan idézi a konzultáció szövegét, tehát egy olyan mondatba kapaszkodva akarja megakadályozni, hogy a kérdőíveket minden magyar háztartásba eljuttassák, s ezáltal nyolcmillió magyar választópolgár ismerhesse meg a Soros-terv leglényegesebb pontjait, amely egész egyszerűen nem létezik – hívta fel a figyelmet a jogvédők tévedésére a Magyar Idők.
A Helsinki Bizottság érvelésében az is szerepel, hogy ők nem általában a migránsokról, pusztán a menedékkérőkről, menekültekről fejtették ki véleményüket abban az anyagban, amelyből a konzultáció idéz. A portál felidézi, hogy, a jelentős mértékű Soros-pénzből gazdálkodó szervezet egyik kiadványában, a Külföldiek Magyarországon címűben leírják, hogy a migránsoknak különböző csoportjai vannak, és ugyanebben a dokumentumban megkülönböztetik az önkéntes és a kényszermigrációt. Ez utóbbiról azt írják, hogy a jog speciálisan kezeli, elismerve minden ember jogát, hogy „az életét, testi-lelki épségét mentse, illetve elkerüljön valamilyen súlyos emberi jogsértést (mint az üldözés, a kínzás, az embertelen bánásmód, a rabszolgaság vagy a súlyos diszkrimináció)” úgy, hogy menedéket keres egy másik országban.
A tanulmányban azt is megjegyzik, hogy a közbeszéd nem tesz különbséget migráns és migráns között. A nemzeti konzultáció szerkesztői ezért migránsnak nevezték a migránsokat, köznapi magyarra fordították le a Helsinki által használt jogi-szociológiai terminusokat, amit aligha lehet felróni nekik akkor, amikor 8 millió ember számára kell egyaránt értelmezhető kiadványt készíteniük. Az is fontos szempont, hogy a migrációs válság kapcsán emlegetett migránsok mindegyike menedékkérő, aki vagy itt, vagy – miután illegálisan átlépte hazánk és más európai államok határát is – mondjuk Németországban folyamodik menekültstátuszért, azzal a hivatkozással, hogy őket üldözik, hogy veszélyben az életük, hogy ők menekültek.
A lap megjegyzi, hasonlóan erőltetett a Helsinki érvelése, amikor az illegális határátlépés kapcsán abba kötnek bele, hogy a „felperes (azaz ők – a szerk.) »aggályát« fejezte ki a »súlyos jogkövetkezmények alkalmazása« miatt, nem állította, hogy enyhébb büntetést szeretne”. A konzultáció szerkesztői a Helsinki anyagából idézték, amely szerint azért szállt síkra nemzetközi példákra, egyezményekre és joggyakorlatra hivatkozva a szervezet, hogy a menekülteket egyáltalán ne szankcionálják az illegális határátlépés miatt.
Érdemes megjegyezni: a nemzetközi jogba mindez azért került bele, hogy olyan esetekben, mint például a délszláv háború, a Jugoszláviával szomszédos Magyarországra félelem és akadály nélkül juthassanak át a menekültek. Hogy ne kelljen letartóztatástól, visszafordítástól tartaniuk – s nem azért, hogy kedvükre vándorolhassanak sok ezer kilométeren át – hívja fel a figyelmet a Magyar Idők.
Borítókép: 888.hu
