Erős évet zárt a hazai telekocsipiac zászlóshajója, az Oszkár, közel 120 milliós nyereséget termelt tavaly. A koronavírus-járvány ezt a szektort is bedöntötte, a visszarendeződést csak 2022-re várják – áll a Világgazdaság cikkében.
Márciusban mindössze két hét alatt mintegy 95 százalékos visszaesés zajlott le az Oszkár forgalmában
– mondta el a telekocsirendszer társalapító-tulajdonosa, Prácser Attila.
Mint elmondta, a negatív fordulat annyiban nem volt váratlan, hogy a koronavírus magyarországi megjelenésével a cég is azt kérte a felhasználóktól, hogy lehetőség szerint ne szervezzenek utazásokat. Bár május végén a pünkösd hatására lassú növekedés indult meg, amely ki is tartott a nyár végéig, a járvány kitörése előtti, év eleji forgalomnak így is csak a 65 százalékát érték el szeptemberre. A tavalyi hasonló időszakhoz képest ennél is rosszabb a helyzet:
éves bázison a felére zuhant az Oszkár használata. A második hullám (ha nem is a tavasszal tapasztalt drasztikus módon) ismét lefelé tartó pályára állította a szolgáltatást.
Az Oszkar.com telekocsi Kft. 2012 júniusában alakult, azóta csaknem 850 ezer regisztrált felhasználót gyűjtött. Egy átlagos hónapban mintegy 200 ezer utas és 100 ezer sofőr utazik a telekocsirendszerrel.
Prácser Attila arra is kitért, hogy a kezdeti időszakban évről évre megduplázták az általuk generált forgalmat, 2019-re azonban – bár tovább növekedtek – ez már nem volt igaz.
„A koncepcióban rejlő lehetőség kezdi elérni a megvalósulás elméleti maximumát.” A cég tavaly meghaladta a 225 millió forintos nettó árbevételt, ami 30 milliós plusz 2018-hoz viszonyítva, adózott eredménye pedig némiképp elmaradt a két évvel ezelőttitől, de így is megközelítette a 120 millió forintot.
A vállalkozás kilátásairól a 42,75 százalékos tulajdonrésszel rendelkező Prácser Attila kifejtette, hogy 2021-ben sincs realitása a forgalom visszarendeződésének, ám 2022-től újra elérhető lehet a 2019-es szint.
A költségek rugalmasan ütemezhetők, már csak ezért sem merült fel a tevékenység beszüntetése, ahogy a külföldi piacszerzés sem,
bár ennek gátja a francia BlaBlaCar előretörése, amely milliárd dolláros tőkebevonás után mára Európában uralja a telekocsizást, ugyanakkor az Oszkár magyar pozícióit nem fenyegeti.
A szolgáltatást nemcsak belföldi útvonalakra, hanem külföldi (főképp Ausztria, Németország, Hollandia) ingázásokra is igénybe veszik, 65:35 százalékos arányban. A határok lezárása ezért érzékenyen érinti ezt a tevékenységet, miként a turizmus bedőlése is.
Az Oszkár-felhasználók jellemzően magyarok, a nemzetközi távok esetében azonban markáns a külföldiek jelenléte, akik magától értetődő közlekedési megoldásként alkalmazzák a telekocsit. A szegmenst a fesztiválszezon elmaradása kiváltképp sújtotta, hiszen az Oszkár és a fesztiválok közönsége nagy átfedést mutat: zömében fiatalok, akiknek természetes az idegenekkel való közös utazás.
Az üzleti modell lényege az az informatikai háttér, amely megteremti a lehetőséget a sofőrök által kínált szabad helyek és az autós közlekedést kereső utasok találkozására. A költségek szétosztása révén a telekocsizás a tömegközlekedés árszintjénél is olcsóbb lehet.
A megvalósult utazások után az Oszkár 5 százalékos jutalékot számol fel.
(Borítókép: Eugenio Marongiu, PuzzlePix/Shutterstock)
