Hétfőn az építőipar szeptemberi adatait közli a statisztikai hivatal, illetve az ipari termelés második becslése is a hét első napján jelenik meg – mondta a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Emlékeztetett, az építőipar teljesítménye augusztusban kedvezőtlenül alakult: éves alapon stagnált, míg havi alapon 4,4 százalékkal mérséklődött. Az ágazatra jellemző a teljesítmény ingadozása hónapról hónapra, így nem lenne meglepő havi alapon ismét egy növekedés. Az ágazat rendelésállománya bár magas, de csökkenő trendet mutat a kormányzati beruházások egy részének elhalasztása miatt.
Ellentétes hatások határozzák meg a szektor teljesítményét
Fotó: Unger Tamás / Vas Népe / Unger Tamás
Ugyanakkor – mutatott rá – az építőipari szolgáltatások iránt létezik egy olyan kereslet is, amely nem jelenik meg a rendelésállománynál: a lakosság építési, felújítási igényei, amelyek sok esetben a munkaerő hiánya miatt maradnak el, ezek talán a nagy megrendelések csökkenésével elvégzésre kerülhetnek. Az ipari termelés első becsléséből tudjuk, hogy szeptemberben kedvezően alakult: havi alapon 1,6, míg éves alapon 11,3 százalékkal bővült. A második becslésből kiderül az egyes ágazatok teljesítménye – az alacsony bázis miatt a járműgyártás érdemi növekedést érhetett el – húzta alá Regős Gábor. Ami ennél is fontosabb lesz szerinte, az a rendelésállomány alakulása: bár augusztusban itt még mintegy 25 százalékos emelkedés történt, kérdés, hogy megindul-e a csökkenés, vagy a kereslet továbbra is magas marad. Intő jel lehet azonban, hogy Németországban az új rendelések már érdemben mérséklődtek – figyelmeztetett a szakértő.
Kedden egy kiemelten fontos adatot, a harmadik negyedéves GDP első becslését közli a KSH. A második negyedév teljesítménye kedvezően alakult, havi alapon egy, míg éves alapon 6,5 százalékkal nőtt a gazdaság. A harmadik negyedévben ennél kedvezőtlenebb adatra számítunk, de vélhetően a gazdasági teljesítmény még negyedéves alapon is kismértékben növekedhetett: negyedéves alapon 0,4, míg éves alapon 5,7 százalékkal. Felhasználási oldalról a fogyasztás, illetve a nettó export járulhatott hozzá a volumenbővüléshez, míg termelési oldalról az ipar és a szolgáltatások húzhatták a növekedést, a mezőgazdaság teljesítménye pedig gyengén alakulhatott.
Ami a nemzetközi színteret illeti, a hét az Eurostat adatközlései szempontjából igazán mozgalmasnak ígérkezik. Hétfőn a szeptemberi ipari adatok jelennek meg. Augusztusban az ipari termelés még nem mutatta érdemi visszaesés jeleit, és nem számítunk erre szeptemberben sem: az éves alapú bővülés az Európai Unióban 3,5, míg a havi alapú 1,1 százalék volt, ami a magyar adatnál kedvezőtlenebb, de európai szinten is azt mutatja, hogy egyelőre az ágazat termelése az elszálló energiaárak mellett is szinten tud maradni – magyarázta Regős Gábor.
Kedden az Európai Unió Statisztikai Hivatala a harmadik negyedéves GDP adatokat jelenteti meg. Az első becslés adatai szerint egyelőre sem az eurózóna, sem az Európai Unió gazdasági teljesítménye nem esett vissza: a negyedéves alapú növekedés mindkét térségben 0,2 százalék volt, míg éves alapon rendre 2,1, illetve 2,4 százalékot tett ki. A keddi adatokból kiderül az egyes tagországok gazdasági teljesítményének alakulása is.
Csütörtökön az októberi inflációs és a szeptemberi építőipari adatokat teszi közzé az Eurostat. Az októberi infláció kapcsán már rendelkezünk előzetes adattal – utalt vissza Regős Gábor –, ez azt mutatja, hogy az eurózóna inflációja az előző havi 9,9 százalékról 10,7 százalékra gyorsult, azaz a pénzromlás tetőzéséről még messze nem beszélhetünk. Az eurózóna tagjai közül a 3 balti államban az infláció meghaladta a 20 százalékot októberben is, míg Franciaországban mindössze 7,1 százalék volt. A csütörtöki adatból megtudhatjuk, hogy hogyan alakult az eurózónán kívüli tagállamok pénzromlása. Az építőipar teljesítménye havi alapon mind az eurózónában (0,6 százalék), mind az Európai Unió egészében (0,4 százalék) csökkent augusztusban, azonban éves bázison még mindkét övezetben bővülést mért az Eurostat (2,3, illetve 2,8 százalék). Szeptemberben havi alapon nem lenne meglepő egy kismértékű további mérséklődés a kereslet visszaesésének eredményeként – tette hozzá a szakértő.
