Kénytelen volt felszabadítani a hadsereg rizstartalékait Észak-Korea, olyan súlyossá vált az élelmiszerhiány az országban. A dél-koreai hírszerzés (NIS) egyelőre nem tud tömeges éhezésről és társadalmi elégedetlenkedésről, de az ellátási helyzet minden külső szakértő szerint romlani fog az őszi aratás előtt, sőt valószínűleg utána is. A beszámolók szerint ugyanis a tartós forróság és aszály elpusztította a rizs- és gabonatermés, valamint a haszonállat-állomány jelentős részét is. Észak-Koreának mintegy 5,5 millió tonna élelmiszerre van szüksége a 26 milliós lakosság táplálásához, a NIS azonban úgy tudja, hogy ebből pillanatnyilag egymillió tonnányi hiányzik – írja a VG.
Értelemszerűen emelkednek az árak is, a legfontosabb élelemé, a rizsé például a duplájára nőtt az év eleje óta és 50 százalékkal csak júniusban.
A cikk kiemelte, a hasonló élelmiszerhiány rendszeressé vált az országban az elmúlt években, de Kuon Tedzsin, a dél-koreai GS&J Institute szakértője szerint a koronavírus-járvány előtt a szükségleteket ki tudták elégíteni a Kínából átcsempészett rizzsel és egyéb gabonafélével. Észak-Korea azonban a vírusveszély miatt lezárta a határt, ami rendkívül megnehezíti a csempészetet, vagyis tovább súlyosbítja a hiányt. Ráadásul tavaly nyáron az ország déli mezőgazdasági területein súlyos árvizek pusztítottak, így szöuli becslése szerint 5,2 százalékkal kevesebb gabonát takarítottak be.
A helyzet annyira rossz, hogy azt immár a phenjani vezetés is kénytelen volt elismerni. Kim Dzsongun a kommunista párt központi bizottságának június közepi ülésén több magas rangú tisztségviselőt is leváltott,
amiért nem tudtak megbirkózni az élelmiszerhiánnyal, és ezáltal „veszélybe sodorták a nemzet és az emberek biztonságát”. Sürgette az illetékeseket, hogy találjanak módot a mezőgazdasági termelés felfuttatására, és a járvány okozta nehézségeket egyenesen az 1990-es évek éhínségével hasonlította össze, amelynek során több százezren haltak meg. Szakértők szerint hasonló katasztrófa most nem fenyeget, ráadásul számíthatnak Kínára is, mert Peking mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ne árasszák el az országot észak-koreai menekültek tömegei.
Elemzők szerint az élelmiszerhiány késztette Kimet arra is, hogy nyitni próbáljon.
Az észak-koreai vezető igyekszik még szorosabbra fonni a kapcsolatait Pekinggel, és némileg nyakatekert módon, követelőzéssel rábírni az Egyesült Államokat a kétoldalú tárgyalások újrakezdésére.
Ugyancsak a dél-koreai hírszerzés értesülései szerint Phenjan a nemzetközi szankciók feloldását szabja a nukleáris leszerelésről szóló tárgyalások megkezdésének feltételéül, bár a hivatalos észak-koreai hírügynökség a héten nem tett említést új elvárásokról. Washington mindenesetre eddig semmi jelét nem adta, hogy kész lenne a büntetőintézkedések enyhítésére, éppen ellenkezőleg. A tárca szóvivője szerint Antony Blinken külügyminiszter virtuális találkozót tervez délkelet-ázsiai kollégájával, amelyen sürgetni fogja majd őket a szankciók szigorú betartására.
(Borítókép: Az évi rizsültetési ceremónia Nampho City-ben, Chongsan -ri -ban, Nampho közelében, 2019. május 12 -én. – Az eseményre minden évben május 12-én kerül sor, ugyanis 1971-ben Kim Dzsong Il néhai észak-koreai vezető rizst ültetett ezen a területen. (Fotó: Kim Won Jin, Europress/AFP)
