Jóval üresebb a zenekarok, a koncert- és fesztiválszervezők jövő évi naptára, mint ilyenkor lenni szokott, a lehetséges dátumokat legfeljebb ceruzával írják be, a pandémia miatt nehéz a tervezés, a feltételes megállapodáson nem jutnak túl a felek, elköteleződni még nincs mire – vázolta a helyzetet a Világgazdaságnak Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke. Az egyik fő téma most a biztonságos fesztiválszervezés, sokan bíznak abban, hogy már a jövő nyáron bevethetők lesznek olyan gyorstesztek, amelyek esélyt adhatnak a nagyobb létszámú élő zenés programok megtartására.
Nagy kérdés, hogy ezek a biztonsági költségek hogyan építhetők be a jegyárakba, vagy állami támogatással, szponzorokkal lehet-e finanszírozni a jó esetben is legalább 2-3 ezer forintos teszteket. Egyre egyértelműbbé válik, hogy a koronavírus-járvány nem csak az idei évet határozza meg, a bizonytalanság – az üzlet legfőbb ellensége – fennmarad.
Miután idei bevételük zömét, becslések szerint átlagban a 60 százalékát elvesztették a zeneiparból élők, kellő tartalékok híján sok vállalkozás túlélési esélyei kétségesek. A fesztiválszezon után most az élő zene másik szegmensét, a nyáron pihenő, de ilyenkor nyitó klubokat érinti rosszul a pandémia. Körükben sok a kicsi piaci szereplő, vagyis ez lesz a következő problémás terület – mondta Weyer Balázs.
A klubok támogatására a Petőfi Irodalmi Múzeum írt ki pályázatot, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőn keresztül.
A három kategóriában megjelent felhívás az ötszáz személyesnél nagyobb helyszíneknek 577 millió forintos keretösszeggel, pályázónként 30 millió forint maximális támogatást, az 50–500 fős helyszíneknek 700 milliós kerettel, 9 millió forint elnyerhető összeget, a határon túli, magyarlakta területeken lévő könnyűzenei koncerthelyszíneknek 100 millió forint támogatást biztosít, 10-12 koncert megtartásának feltételével. Az elmaradt fesztiválok támogatására pedig korábban 700 millió forint keretösszegű pályázatot írt ki a turisztikai ügynökség.
A már minden bizonnyal több tízmilliárd forintos veszteséggel záruló idei év végén óriási segítség lenne a mielőbb remélt újrakezdéshez a koncertjegyek áfatartalmának csökkentése. Erről készült számításait november elején az Egerből Veszprémbe költöző Music Hungary Konferencián, a zeneipar éves nagy rendezvényén ismerteti a hatástanulmány elkészítésével megbízott PwC Magyarország Kft.
Az európai viszonylatban is rendkívül magas, 27 százalékos fesztivál- és 18 százalékos koncertjegyáfa mérséklése
a nemzetközi fellépők megnyerését is segítené a magyar ajánlatok versenyképesebbé válásával. Ráadásul kordában tartaná az árakat, amire nagy szükség lehet a járvány utáni időkben, amikor vélhetően nem elsősorban a szabadidős programokra tudnak majd költeni a tömegek, az alacsonyabb árak eladhatóbbá tennék a rendezvényeket is.
Az áfacsökkentés a zeneipar minden szereplőjének segítség lenne, ezért is bíznak az érintettek abban, hogy már a jövő évi adótörvénybe bekerülhet a módosítás.
(Borítókép: Bécsy Bence gitáros, Szeifert “Jason” Bálint basszusgitáros és Szabó Dániel Ferenc dobos, a Shinterz együttes tagjai (b-j) a Magyar Jazz Ünnepén a Budapest Jazz Clubban 2020. október 7-én. (MTI/Mónus Márton)
