A gyermekek energiaigénye a kor, nem, testtömeg és aktivitás alapján nagy szórást mutat, iskolás korban napi 1300 és 3300 kalória között változik. A sokat sportoló gyereknek nagyobb a kalóriaigénye, mint a mininálisat mozgó társainak, ezt a szülőknek fontos lenne szem előtt tartani.
A gyerekek esetében is az adagoknak és mennyiségek meghatározásának igen hangsúlyos szerepe van. Nem mindig könnyű szülőként észszerűen kezelni az adagokat, különösen a szénhidrátokban gazdag ételek esetében, amelyeket a gyerekek többsége kifejezetten szeret.
A Magyar Dietetikusok Szövetsége által kiadott Gyerek Okostányér elnevezésű ajánlás jelölésrendszerében és megközelítési módjában a felnőttekét követi, illetve a legfrissebb tudományos eredményeket figyelembe véve határozza meg, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz naponta milyen élelmiszertípusoknak milyen arányban kellene az említett korcsoport tányérjára kerülnie.
A szakmai szervezet külön energiaigény-kalkulátort és adagolási útmutatót is készített a gyerekeknek szóló ajánlásához, amivel bárki ki tudja számolni, hogy miből mennyit kellene a tányérra vagy az uzsonnás dobozba tenni.
A felnőttek és gyerekek napi étkezésének helyes arányai tulajdonképpen megegyeznek; nagyjából az étrend felét a zöldségeknek és gyümölcsöknek kellene kitenniük, a másik felén osztoznak a gabonafélék, például a kenyér, péksütemény, tésztafélék, valamint a húsok, halak, tojás, tej és tejtermékek. A különbség elsősorban az elfogyasztásra javasolt élelmiszer-mennyiségekben van: egy átlagos, közepesen aktív életmódot folytató felnőtt nőnek 2000, egy férfinak 2500 kalória a napi energiaigénye. Ez természetesen az egyéni tényezők – életkor, fizikai aktivitás – függvényében mindenkinél másként alakul.
