"Nyilvánvaló, hogy a Goldman Sachs gyors dollárokat remél a venezuelai emberek szenvedéséből” – írta Julio Borges, az ellenzéki kontroll alatt lévő törvényhozás vezetője a New York-i bank vezérigazgatójának, Lloyd Blankfeinnek írt nyílt levelében. Borges azt is hozzátette, hogy nem fogja javasolni egyetlen venezuelai kormánynak se, hogy fizesse vissza a kötvényeket.
A vételár 31 százalékkal volt olcsóbb, mint a hasonló futamidejű más venezuelai kötvények ára. Így az olajvállalat kötvényei évi 40 százalékos hozamot ígérnek.
A Goldman közleményében azt hangsúlyozta, hogy közvetlenül semmilyen kapcsolatban nem áll a venezuelai kormánnyal, a kötvényeket nem tőlük vásárolták. “Tisztában vagyunk vele, hogy a helyzet bonyolult és Venezuela válságban van” – írták, hozzátéve, hogy bíznak abban, hogy az élet visszatér a normális kerékvágásba, éppen ezért hajtották végre ezt a befektetést.
A Goldman Sachs Asset Management 750 milliárd dollár értékű vagyont kezel különböző alapok számára, ebből nagyjából 40 millárd dollárt a feltörekvő piacokon fektettek be. Az ügylethez közel álló források a Wall Street Journalnak (WSJ) elmondták, hogy tudomásuk szerint a londoni Dinosaur Group brókerháztól vette a kötvénycsomagot a Goldman. Az amerikai befektetési bank az elmúlt hónapokban, a válság elmélyülésével párhuzamosan egyre növelte venezuelai befektetéseit. Arra számítanak, hogy egy kormányváltás – Maduro elnök bukása – jelentősen felértékeli a jelenleg igencsak nyomott árú venezuelai államadósságot.
Az olajvállalat kötvényeinek utolsó ismert tulajdonosa a venezuelai központi bank volt, még 2014-ben. A jegybank akkor egy nagyobb tételt piacra dobott belőle, ám a vásárlók kiléte nem ismert. Érdekes ugyanakkor, hogy a jegybank nemzetközi tartalékai múlt csütörtökön, a Goldman vásárlás napján 442 millió dollárról 10,8 milliárd dollárra szöktek fel. Ez arra utal, hogy maga a jegybank adta el a csomagot az amerikai befektetési banknak.
A caracasi kormány nagy bajban van: az alacsony olajárak és a totális csődnek bizonyuló gazdaságpolitika révén az ország devizatartalékai oly mértékben lecsökkentek, hogy az importot 70 százalékkal kellett visszafogniuk az elmúlt 3 év átlagában. A helyzet közel van egy humanitárius katasztrófához. Az elmúlt két hónapban nem volt olyan nap, hogy ne lett volna valamilyen tüntetés, megmozdulás a kormány ellen. A tüntetők és a kormányerők összecsapásaiban 60 ember halt meg.
A japán Nomura Securities befektetési bank becslései szerint Venezuela az idén körülbelül 10 milliárd dollárt költ adósságterheire. Ez nagyjából annyi, mint a teljes importja, beleértve az élelmiszert és a gyógyszereket is – nem számolva az olajtermékeket.
Julio Borges a WSJ-nek elmondta, hogy a törvényhozás vizsgálatot kezdeményez a Goldman-tranzakcióval kapcsolatban. Hozzátette, hogy egy következő kormány “nem fogja elfelejteni, hogy a Goldman Sachs hová állt, amikor választani kellett Maduro diktátor támogatása, és egy demokratikus berendezkedés között”.
Elemzők szerint viszont a szinte kizárólag az olajexportból élő Venezuela nem engedheti meg magának, hogy ne fizessen. Egy csőd tőkepiaci következményei többe kerülnének az országnak, mint amennyit megtakarítana rajta. A helyzetet bonyolítja, hogy a feltörekvő piaci alapok egyik legfontosabb benchmark indexe, amelyet a J. P. Morgan Chase állít össze tartalmazza a venezuelai kötvényeket is. A világon számos olyan alap van, amely ehhez az indexhez viszonyítja teljesítményét, így kénytelen maga is aktívan kereskedni a bajban lévő állam adósságával. Ricardo Hausmann, a Harvard University közgazdásza, korábbi venezuelai tervezési miniszter egy írásában éppen ezért javasolta, hogy a J. P. Morgan vegye ki az indexből a venezuelai kötvényeket. Az ügyben a WSJ kereste a befektetési bankot, ám az lapzártájukig nem válaszolt.
