Papp László minderről egy debreceni beszállítói fórumon beszélt, ironikus megjegyzésével pedig, Varga Zoltán DK-s országgyűlési képviselő minapi sajtótájékoztatójára utalt, ahol is a „jövőpusztító” akkumulátorgyárak bezáratását kilátásba helyező kijelentések hangzottak el. – Akik azt gondolják, hogy azok a technológiák, amik az EU-ba érkeznek, lehetnek bármilyen tekintetben is károsak egy városra vagy környezetére, azok vagy nem látnak tisztán, vagy saját politikai érdekeit helyezik előtérbe miközben gőzerővel lövik azt az eredmény halmazt, amit az elmúlt tíz évben elértünk. Ezt nem lehet hagyni természetesen, és nekem az a dolgom, hogy ez a gazdaságfejlesztési folyamat az eredeti tervezetnek megfelelően végigmenjen és megteremtse azt a soha nem volt helyzetet, hogy Magyarország gazdasági súlypontja Nyugat-, illetve Közép-Magyarországról Kelet-Magyarországra tevődjön át – fejtette ki a polgármester.
A debreceni városvezető úgy értékelte, a multinacionális nagyvállalatok a járműipartól az energiatárolásig, a gyógyszeripartól az élelmiszeriparig a legmagasabb szintű hightech tudást hozták Debrecenbe. Ennek a folyamatot a városvezetés által is ösztönzött folyamatnak köszönhetően a kkv-knak óriási piacot generáló, soha nem látott mértékű gazdasági fejlődés indult meg a városban. – Nem kis erőfeszítést tettünk annak érdekében, hogy a kkv-k megfelelő információkkal rendelkezzenek az elérhető támogatásokról. Ennek is köszönhető, hogy a 2014-2020 közötti EU pénzügyi ciklusban a debreceni vállalkozásoknak több mint 90 milliárd forint GINOP pályázati forráshoz jutottak, amiből mintegy 30 százalékot jelentettek a Debreceni Egyetem GINOP forrásai. Ha ehhez hozzászámoljuk a saját erőt, nagyon komoly pénzek érkeztek a gazdaságba – hangsúlyozta Papp László.
2030-ra ötszörös gazdasági teljesítmény a cél
Papp László a helyi kkv-k szem pontjából különösen fontosnak értékelte, hogy a Déli Gazdasági Övezetben Debrecen elsőként hozott létre kkv ipari parkot nagyipari környezetben. – Ennek első üteme jelenleg kivitelezés alatt áll, most az alapinfrastruktúra kialakítása zajlika jövő héten pedig, az effektív építkezés is elkezdődhet. Vagyis, Debrecen az első olyan város, amelyik közelíteni akarja a kkv szereplőket a nagyvállalati szereplőkhöz. Mivel az övezetben több helyszínt is kijelöltünk erre, a kkv-k támogatását szolgáló fejlesztéseknek rövidesen folytatása lesz – ígérte.
Az Arany Bika Debrecen főterén Fotó: Kiss Annamarie/Hajdú-Bihari Napló
Akkor lehet sikeres a Debrecen által képviselt gazdaságpolitika, ha a termelési láncban egyre nagyobb számban vannak ott a régióbeli kkv szereplők. Most a fókusz a nagyvállalati beruházási szereplőkről áttevődik a kkv szektorra és a szolgáltatói szektorra. A beruházási boom 2015-2025 között lezajlik. Ezt követően a megtelepült multik organikus fejlődését fogjuk támogatni és azt hogy a kkv szektor minél hatékonyabban be tudjon kapcsolódni annak a hatalmas gazdaságnak a termelési láncába, amely Debrecenben megtelepedett.
A polgármester emlékezett, a tízes-húszas években Debrecen és Hajdú-Bihar megye 2,8 százalékkal vette ki a részét az ország ipari-gazdasági teljesítményéből. A 2030-as évek elejére ez közel 16 százalék lesz, nagyjából meg ötszöröződik a tíz évvel ezelőtti ipari-gazdasági teljesítmény. Aki azt mondja, hogy ez a teljesítmény nem válik előnyére az itt élőknek, az valóban nem lát tisztán. Meg kell tanulni kihasználni azokat a lehetőségeket, amiket a multinacionális nagyvállalatok földrajzi közelsége jelent számunkra – hangsúlyozta.
9000 milliárd forintnyi friss beruházás három év alatt
A beszállító fórumon részt vett György László Gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos is, aki emlékeztetett, koronavírus válság kirobbanása utáni három évben több mint 360 milliárd forint beruházásösztönző, innovációt serkentő munkahelyteremtő, munkahelyvédő támogatást ítélt oda a kormány a kkv-knak. Több mint 9000 milliárd forintnyi friss beruházás valósult meg, ami átlagban ebben az időszakban a magyar GDP ötöde. Negyedével több beruházás valósult meg mint az Unió átlagában és harmadával több mint a visegrádi vetélytársainknál. Ezért bíztunk abban, hogy Magyarország az előttünk álló tíz évben jól fog teljesíteni, a beruházásokban ott a növekedési potenciál.
Likviditást biztosítunk: úgy adjuk oda forrásokat a kkv-knak, hogy valamit jobban csináljanak jövőben ennek segítségével. Váljanak alkalmassá arra, hogy a nagyoknak beszállítsanak, megfeleljenek a minőség-, és létesítmény elvárásoknak, szervezzék újra a folyamataikat, és mindezeknek köszönhetően a magyar GDP növekedés ütemét 1,5-3-szor meghaladó mértékben növekedjenek. Azt is előírjuk, hogy élvonalbeli technológiákba fektessenek, és ezt meg is vizsgáljuk, amikor a pénzek odaítéléséről és a projektek végén azok megtartásáról döntünk. Ha nem teljesítik a feltételeket akkor a támogatások 0 százalékos hitellé konvertálnak. /Amint arról több hírportál is hírt adott, a kormány a Kamarával közösen egy közel hárommilliárd forintos keretösszeggel egy új beszállítói programot indít járműipari vállalkozások részére./
Hatszáz globális vállalaté a világexport nyolcvan százaléka
A betelepülő multiknak nyújtott magas támogatások kapcsán úgy fogalmazott: A 600 legnagyobb cég adja a világexport 80 százalékát. Olyan technológiával rendelkeznek és annyira eszközigényes a termelésük, ami elképesztően költséges. Ha szeretnénk őket idevonzani, arra ösztönözni, hogy itt ruházzanak be Magyarországon, akkor ezek a támogatások szükségesek. Most építjük a magyar multikat és idehozzuk a külföldi multikat annak érdekében, hogy lehetőséget nyissunk a magyar mikrovállalkozásoknak és kkv-knak – hangsúlyozta.
Elmondta, a vállalkozásfejlesztési stratégiában meghatározottak szerint a kormány továbbra is a termelékenységet, a hazai hozzáadott értéket, ami meghatározza a magyar vállalkozásoknál és a külföldi tulajdonú vállalkozásoknál keletkező bértömeg és profit mértékét, valamint az exporttelesítényt kívánja növelni. Ez jelenti egyfelől a nagyvállalatokon keresztüli rácsatlakozást a világgazdaságra, másrészt pedig jelenti a magyar vállalkozások megjelenését a kis réspiacokon. – Ma már ott tartunk a GDP közel száz százaléka export teljesítmény. A világban 94. legnépesebb ország vagyunk, export teljesítményben viszont, 34. vagyunk többteljesítményben, és ebben a listában még előrébb szeretnénk jutni.
Magyarország idei legnagyobb kihíváséit elemezve György László úgy értékelte, kettős csapdahelyzetbe került az ország, ahol az egyik csapdát a magas energiaárak, a másikat pedig, az inflációs környezet és az ezzel összefüggésben kialakult magas kamatszint jelentette. Ennek feloldására Magyarország kormánya államilag támogatott hitelkonstrukciókat indított el, amelyekben a Széchenyi-kártya program nagyon fontos szerepet játszik. – Jól látható, hogy a korábbi kétezer milliárd forintos kisvállalkozói hitelállomány ötezer milliárd forint fölé emelkedett. A Makronóm Intézet számításai szerint ezek 1,6 százalék pontot tesznek hozzá az idei gazdasági teljesítményhez. Ezzel 0 körül alakulhat a növekedésünk és meg tudjuk ismételni a tavalyi teljesítményt, jövőre pedig, újra 3-4 százalék között növekedhet a magyar gazdaság – emelte ki.
