Uniós módon hozott is, meg nem is az Európai Tanács március 4-i, a gázfogyasztás csökkentésével is foglalkozó ülése – jelentette ki a Másfélfok honlapján közzétett reagálásában Takácsné Tóth Borbála, a BCE Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársa.
Az energiáért felelős uniós miniszterek ugyanis arra bátorítják – de csak bátorítják, ráadásul engedményekkel – a tagállamokat, hogy 2025. március végéig átlagosan legalább 15 százalékkal csökkentsék gázfogyasztásukat a 2017. április 1.–2022. március 31. közötti időszakhoz képest. Magyarország azonban nem távolodik az orosz energiahordozóktól való függéstől. Tavaly több hónapban is rekordmennyiségű orosz gáz érkezett hazánkba, és a gázszerződés felmondása fel sem merült. Holott – mutat rá Takácsné Tóth Borbála – a REKK számításai szerint új gázos erőművek építése nélkül is leválhatnánk 2025-ben az orosz gázról.
A lakossági épületszektorban rejlő lehetőségek kiaknázásával már rövid távon akár 2,5 milliárd köbméterrel kevesebb gázt is használhatnánk, ez az országos gázfogyasztás mintegy negyede. 2030-ra a távhőszektor bekapcsolásával és a fűtés részbeni elektrifikációjával ez a spórolási arány elérheti a 40 százalékot. „Az iparban közben már piaci alapon zajlanak az energiahatékonysági beruházások, amelyek azonban a lakossági épületszektorban elképzelhetetlenek állami szerepvállalás és különösen politikai akarat nélkül” – jelentette ki a REKK kutatója.
Nagyon kapós lett az LNG
Az elemzés a fentiek részletezésében rámutat, hogy az ukrajnai háború kezdete óta fel-felélénkülő vita övezi azt a kérdést, hogy mennyire nélkülözhetetlen az orosz gáz Európában. A háború okozta 2022–2023-as, extrém magas árakra reagálva EU-szerte közel 15 százalékkal esett a tavalyi uniós felhasználás. Az orosz forrás kiváltása a háború előtti közel 150 milliárd köbméter orosz gázimportot 2023-ra 30 milliárd köbméter alá csökkentette.
A nagykereskedelmi gázárak 2024 márciusára gyakorlatilag a háború előtti szintre csökkentek, és sok, korábban oroszgáz-függő országban bebizonyosodott, hogy az orosz gáz nagyobb költségnövekedés nélkül is kiváltható.
A közép-európai régió hagyományosan sokkal jobban függött az orosz gáztól, mint Nyugat- vagy Dél-Európa, ráadásul a tengerparttal nem rendelkező országok – Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia – nehezebben jutnak hajóval szállítható LNG-hez. (Az LNG-piacok alakulásáról és Magyarország alternatív beszerzési lehetőségeiről nemrég terjedelmes nyilatkozatot adott a Világgazdaságnak Takácsné Tóth Borbála.)
2024-ben az EU-ba érkező orosz gáz jórészt ezekbe a fent említett az országokba, így hozzánk is érkezik. Az ukrán útvonalon még érvényben lévő két hosszú távú szerződés alapján 6 milliárd köbméter Ausztriába és 6,5 milliárd köbméter Szlovákiába jöhetne. Februárban azonban vita indult Ausztriában arról, hogy az orosz–ukrán tranzitszerződés 2024 utáni lejártával ezt az osztrák szerződést esetleg felmondják, és más forrásból pótolják.
Az Ukrajnán keresztüli szállítás ez év végétől esedékes megszűnése kapcsán született fenti, március 4-i ajánlás gyakorlatilag meghosszabbította a tavaly megfogalmazott és akkor minden EU-tagállam által teljesített vállalást.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
