Miután Budapest nem pusztán közigazgatási értelemben a szíve Magyarországnak, hanem gazdasági vonatkozásban is, érthető módon a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványra hárult most is a 29. Bálványosi Szabadegyetemen a “gazdasági sátor” megnyitása és “üzemeltetése”.
Kerekasztal-beszélgetést szervezett a BVK, amelynek a Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke, Borbély Lénárd, Csepel polgármestere, Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere és Egry Attila, Józsefváros alpolgármestere voltak, a fórumot pedig Velkovics Vilmos, az Echo Tv műsorvezetője moderálta.
Szalai Piroska elnökasszony beszédében hangsúlyozta, hogy az ősszel lesz huszonöt éve annak, hogy 1993-ban a BVK-t létrehozta a Fővárosi Közgyűlés és öt éve annak, hogy feladatul kapták a szervezet teljes megújítását.
“Most már kimondhatjuk, hogy befejeztük a megújítást, s az elmúlt öt évben olyan új programokat indítottunk el, amelyek a fővárosi kis- és közepes vállalkozások számára reális segítséget jelentenek. Utóbbit erősíti az a tény is, hogy az elmúlt három év leforgása alatt több mint 15 ezer ember vett részt a programjainkon” – így mutatta be Szalai Piroska a közalapítvány tevékenységét. Elmondta azt is, hogy a BVK működését Budapest Gazdaságélénkítési és Munkahelyteremtési Stratégiája határozza meg, amelyet a Fővárosi Közgyűlés három éve fogadott el. Ez a keret jellegű stratégia Budapest gazdaságfejlesztése érdekében tűzte ki a 2015-2021 közti időszakra céljait. A dokumentum “lelke”, hogy a fővárosi önkormányzat újabb lehetőségeket nyitott a kkv-k fejlődésének támogatására. Ám elsődleges célként fogalmazták meg benne azt is: Budapest 15 éven belül Közép-Európa vezető gazdasági térségévé váljon.
“Ahogy hazánkban, úgy Budapesten is 2010 óta folyamatosan javulnak a foglalkoztatási mutatók: 134 ezerrel többen dolgoztak Budapesten 2017-ben, mint hét évvel korábban. Konkrétabban: a múlt évben 835 ezer fő dolgozott a fővárosban, s tavaly a munkanélküliségi ráta 2,9 százalékra csökkent. Hét évvel korábban 9,2 százalékos volt ez az érték! A közép-magyarországi régióban a 20-64 évesek foglalkoztatási rátája már 2016-ban meghaladta az unió által 2020-ra megcélzott 75 százalékot” – ismertette a legfrissebb munkaerőpiaci kimutatást Szalai Piroska. Kiemelte még azt is: segítenek az innovatív vállalkozásokon, ezen belül is a startup cégeken. Többek között a városdiplomáciai kapcsolatokon keresztül is: Tel Avivban, Lisszabonban, Madridban és Bécsben tudtak iménti lehetőségen keresztül a vállalkozások megjelenni. A munkába bekapcsolódtak az érintett nagykövetségek is.
Borbély Lénárd csepeli polgármester elmondta, hogy kerületük speciális ipari helyzetének köszönhetően hatalmas szakmai tudást halmozott fel. Jelenleg is “erős kerékpárinnovációval” bírnak. Büszkék arra, hogy a Bubit is itt gyártják, és országszerte méltán híres ez a brand. Közben hatékony az együttműködés a Fővárosi Önkormányzattal, és büszkék arra, hogy sok pénzt fordítanak többi között útépítésre, az infrastruktúra fejlesztésére.
Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere azt hangsúlyozta: alapvetően a pezsgő és a bor kapcsán híres a kerület, mint egyfajta borrégió, amely az Osztrák-Magyar Monarchia óta kvázi kereskedelmi központi szerepet is betölt. A borászat egy olyan alap, amire lehet építkezni, vendéglátó kapacitásokat fejleszteni. Természetesen alapfeladatnak tartják a vállalkozások megsegítését: több mint félszáz vállalkozással sikerült stratégiai partnerségi kapcsolatot már tető alá hozni – fűzte hozzá.
Egry Attila, Józsefváros alpolgármestere aláhúzta, hogy a BVK-val együttműködve alakították ki a Józsefvárosi
Mikrovállalkozások Kamattámogatási Programját, melynek lényege, hogy a helyi vállalkozások által, a BVK-tól igényelt mikrohitelek kamataihoz támogatást nyújt az önkormányzat. Ennek a konstrukciónak köszönhetően a vállalkozások nagyon kedvező kamatozású hitelhez juthatnak hozzá. A programban a kerületi fiatal és női vállalkozások további kamatkedvezményt kaphatnak. Az alpolgármester megjegyezte azt is, hogy mindeközben “egyetemváros logóval” is szokták magukat hirdetni, hiszen a kerületben megtalálható felsőoktatási intézmények nagy potenciált rejtenek magukban.
Az önkormányzat humánerőforrás szerepe is jelentős, tíz éve aktívan képesek “bevonzani” a diákokat az egyetemről, majd orientálni a vállalkozások felé, s immár startup részlegük is van.Végezetül nyomatékosította azt is: szükséges is a rugalmasság az önkormányzat részéről, mert azonnal reagálni kell a változó világra, a helyi szabályozásokat is ennek alapján végzik.
