A minimálbér tervezett emelése a közvetlenül érintett kétszázötvenezer munkavállalónál sokkal szélesebb körre hat kedvezően, az ezáltal növekvő vásárlóerő pedig az egész nemzetgazdaságot felpezsdíti.
A következő években 200 ezer forintra nőhet a minimálbér a kormányfő korábbi bejelentése szerint, vagyis csaknem 20 százalékos emelés (jelenleg 167 400 forint a minimálbér) várható. Tavaly a minimálbér az átlagkereset 40 százalékát tette ki, az emelés után azonban a 45 százalékát is elérheti – mondta a Világgazdaságnak Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) munkaerőpiaci szakértője.
A minimálbér-emelés közvetlenül csaknem 250 ezer munkavállalót érintene,
közvetve azonban sokkal többet. Ennek az egyik oka az, hogy az intézkedéssel együtt általában megnövelik a garantált bérminimumot a minimálbérével azonos vagy még nagyobb arányban. Ha azonos lesz az emelkedés, akkor
jövőre a garantált bérminimum akár 261 650 forint is lehet. Majdnem négyszer többen dolgoznak garantált bérminimumért, mint minimálbérért.
A másik ok, hogy sok kereseti és egyéb jövedelmi elem a minimálbérhez kötődik, így azokat is érinti majd az emelés. A kisgyermeket nevelők által igénybe vehető gyed például keresetarányos juttatás, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 százalékát érheti el.
Ha a keresetek gyorsabban nőnek a minimálbérnél, akkor egyre többen ütköznek a gyed plafonjába. A minimálbér emelésével magasabb lesz a gyed plafonja is
– hangsúlyozta Szalai Piroska.
A minimálbér nagysága egyebek mellett a táppénz felső határát is befolyásolja, a bölcsődei dolgozók is kapnak minimálbérhez kötött bérkiegészítést, az őstermelők minimálbér-arányos térítést, de még az egyetemeken az utóvizsgadíjat is ennek alapján állapítják meg.
Az eddigiekből is látszik, hogy a minimálbér emelése mindenképp növeli az átlagkeresetet, a garantált bérminimumnak pedig még erősebb lehet a hatása, mert többeket érint.
A KINCS szakértője szerint a minimálbér-emelés a magasabb béreket is befolyásolja, mert bizonyos mértékben azokat is emelni kell a bérfeszültség elkerülése érdekében. E folyamatot tovább erősítheti az ismét növekvő munkaerőhiány.
Meglátásom szerint a jövő évi minimálbér-emelés hatására az átlagkeresetek növekedése két számjegyű lesz. Az idén 4 százalékkal nőtt a minimálbér, de az átlagkeresetek már mostanáig is majdnem 10 százalék körül emelkedtek. Ebben persze szerepet játszik az egészségügyi dolgozók béremelése, de a versenyszféra is állja a sarat, az orvosbérek növekedése önmagában nem emelné ennyivel az átlagkeresetet – fejtette ki Szalai Piroska.
Mivel az idén 5 százalék alatti infláció várható, szerinte ismét jócskán emelkedhet a reálkereset.
A különböző iparágakat eltérően érintette a járvány: míg például a vendéglátó cégek a nyitás után nehezen érik el a korábbi bevételüket, addig az infokommunikáció összes területén nagymértékű a fejlődés, és folyamatos a munkaerő-felvétel. Mivel ismét munkaerőhiány van, a jó dolgozók megszerzéséért és megtartásáért a munkáltatóknak folyamatosan emelniük kell a béreket. Nőni fognak a munkaerőköltségeik, viszont a magasabb bérekkel nő a vásárlóerő, ezzel a cégek bevételei is, ami az egész nemzetgazdaságnak kedvez.
(Borítókép: Shutterstock)
