A héten több fontos adattal is jelentkezik a KSH – ismertette a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Hétfőn a kiskereskedelem januári adatai jelennek meg. Tavaly decemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 3,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az egyes bolttípusok forgalma eltérően alakult: az élelmiszereknél érdemi, 8,3 százalékos visszaesés történt, amelyet a drasztikus áremelkedés magyaráz. A nem-élelmiszerek forgalma stagnált, míg az üzemanyagforgalom 1,3 százalékkal emelkedett. Januárban vélhetőn már az üzemanyagok esetében is csökkenhetett a volumen, hiszen ekkor az üzemanyag-árstop már az egész hónap tekintetében kivezetésre került. Az élelmiszer-kereskedelemben éves alapon pedig továbbra is számottevő visszaesés történhetett a magas árak miatt. Fontos hangsúlyozni, hogy az év eleji béremeléseket a munkavállalók januárban még nem kapták meg, hiszen az a februári bérrel érkezik, azaz ennek hatása a hétfői adatban még nem jelenik meg.
Az infláció feléért az elszállt élelmiszerárak a felelősek, kérdés, hogy januárban csúcsra ért-e a drágulás üteme
Fotó: Kallus György / Világgazdaság / Kallus György
Kedden a januári ipari termelési adatok jelennek meg. 2022 decemberében az ipari teljesítmény éves alapon a nyers adatok szerint kettő, míg a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 5,7 százalékkal emelkedett. Havi alapon a termelés bővülése 3,7 százalékot ért el. A rendelésállomány tavaly december végén 7,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, így van még tér az ipari termelés bővülésére, melyet a beruházások magas szintje is támogat. Ennek megfelelően az ipari termelés növekedése éves alapon akár az 5 százalékot is meghaladhatta – tette hozzá Regős Gábor.
Szerdán a februári inflációs adatok jelennek meg. Januárban a pénzromlás havi alapon 2,3, míg éves alapon 25,7 százalékot tett ki. A februári adat fő kérdése az lesz, hogy tetőzött-e már januárban az infláció vagy a mutató értéke februárban kismértékben tovább növekedett. A januári tetőzés valószínűsége kb. 50 százalékra tehető, azaz a februári infláció is 25,7 százalék körül alakulhatott. Ezen belül továbbra is kiemelt jelentőséggel bír az élelmiszerek drágulása, hiszen az elmúlt időszakban jellemzően ez adta az áremelkedés felét – emelte ki a szakértő.
Pénteken a külkereskedelmi termékforgalom januári adatainak első becslését hozza nyilvánosságra a hivatal. Tavaly decemberben a külkereskedelmi termékforgalom kedvezően alakult: a novemberi 1,4 milliárd eurós hiány 168 millió euróra mérséklődött. Az export euróban számított értéke éves alapon 12,1, míg az importé 9,8 százalékkal bővült, azaz az egyenlegjavulás a cserearány romlása ellenére is meg tudott történni, az export összességében jobban nőtt, mint az import – sorolta Regős Gábor. Remélhetőleg a 2022. decemberi adat nemcsak kivétel lesz, hanem szabály, és a külkereskedelmi forgalom egyenlege tartósan javulni fog, ez pedig a januári adatokon is meglátszik majd. A külkereskedelmi mérleg kedvezőbbé válása javítaná a folyó fizetési mérleg egyenlegét is, amely pedig pozitívan hatna a forint árfolyamára.
Szerdán adja ki a Pénzügyminisztérium a februári költségvetési folyamatokról szóló gyorstájékoztatóját. Januárban a központi alrendszer 144 milliárd forintos hiánnyal zárt, szemben az ebben az időszakban néhány éve „szokásos” többlettel. Az eltérés magyarázata a Vodafone megvásárlásához köthető, ez okozott az idei év első hónapjában extra kiadást. Remélhetőleg februárban a költségvetés többletet tud elérni. A februári adatokban már megjelenik a január eleji béremelések hatása is.
Ami a nemzetközi piacokat illeti, az Eurostat heti adatközlései közül a hétfőn megjelenő januári kiskereskedelmi adatokat, illetve a szerdán megjelenő 2022. negyedik negyedéves GDP-adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. A reálbérek mérséklődése nemcsak a magyar kiskereskedelmi adatokon hagyott nyomot, hanem az uniós átlagot tekintve is látható, mind havi, mind éves alapon csökkent a volumen – húzta alá. Decemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene éves alapon 2,5 százalékkal mérséklődött az Európai Unióban és 2,8 százalékkal az eurózónában, míg havi alapon a visszaesés rendre 2,6, illetve 2,7 százalék volt. Éves alapon a legnagyobb csökkenést Belgium (-9,2 százalék), Dánia (-8,4 százalék) és Svédország (-7,1 százalék) szenvedte el, míg a legnagyobb növekedést Máltán (+5,7 százalék), Romániában (+5,3 százalék) és Spanyolországban (4,6 százalék) mérték. Januárban éves alapon várakozásunk szerint ismét mérséklődhetett az Európai Unió kiskereskedelmi forgalma.
A GDP a gyorsbecslés alapján a tavalyi negyedik negyedévben éves alapon az Európai Unióban 1,8, az eurózónában pedig 1,9 százalékkal növekedett, míg negyedéves alapon nem változott, illetve minimális mértékben, 0,1 százalékkal bővült, azaz a negyedéves alapú visszaesést ismét sikerült elkerülni, a recesszió veszélye folyamatosan csökken. Az új becslés során kérdés, hogy változnak-e érdemben az adatok, illetve hogy hogyan alakult az egyes tagországok adata. Kedvezőtlen előjel ebből a szempontból, hogy a második becslés keretében a német statisztikai hivatal 0,2 százalékponttal 0,4 százalékra rontotta a negyedéves alapú gazdasági visszaesés mértékét a tavalyi negyedik negyedévre vonatkozóan.
Borítókép: MTI / Balázs Attila
