Az Egyesült Királyságban fénysebességgel száguld a transz agymosás. Egyre több kamasz válik bizonytalanná a nemi identitását illetően. Ha szüleik nem támogatják elég lelkesen a nemváltást, vagy azt, hogy szoknyába járjon a kis George, és Georginának hívassa magát, akkor bizony előveheti őket a rendőrség.
Aggodalomra adhat okot azoknak a szülőknek a viselkedése, akik nem a kellő nyitottsággal állnak a transzszexualitás problémájához, írja a brightoni városi tanács iskolák számára készített Transz befogadás című iskolai útmutatója. Azért készítette a kiadványt egy derék LMBTQ civil szervezet – vegyük észre, nem biológusok, orvosok, pszichiáterek – , hogy „segítsék” a gyerekeket, „megértsék”, mi a különbség a fiúk és a lányok között.
Az útmutató olyan kérdésekben ad tanácsot a tanároknak, miszerint hogyan kezeljenek olyan eseteket, amikor a szülők kijelentik, nem engedik meg, hogy a fiúk megváltoztassa a nevét, vagy szoknyát hordjon. Az iskolának ilyenkor azt kell tanácsolnia, hogy a szülő küzdjön meg az ellenérzéseivel, és fogadja el a gyerek új identitását. Ha a szülők vagy a gyerek körüli felnőttek makacskodása veszélyezteti a gyermek jóllétét, és azt, hogy szabadon megélje, megváltoztassa a nemét, ez szükségessé teheti a szülő elleni eljárás lefolytatását. Az eljárásba az iskolán kívül a gyámhivatalt és a rendőrséget is be kell vonni. Húsz évvel ezelőtt még pszichoterápiával kezelték a bizonytalan gyerekeket, és nagy arányban vissza is találtak a biológiai nemükhöz. Ma már ezt nem forszírozza senki, ma el kell fogadni, hogy teljesen természetes, ha nemet akar váltani egy 12 éves gyerek. Sőt támogatni kell ebben, mert joga van hozzá – ezt érte el az LMBTQ mozgalom, amelynek a társadalmi reprezentációja alig mérhető. Nyomatékosítsuk: egy kisebbség képes uralni a közoktatást, megszabni a nevelés irányát.
Arra is ügyel a fenti útmutató, hogy helyes választ adhassanak a szülők az olyan problémára például, hogy a lányuk sérelmezi, hogy a transz – értsd fiú – osztálytársa bámulja a testét a lányöltözőben. Ugyanis azokat a fiúkat, akik lánynak érzik magukat, be kell engedni a lányöltözőbe. A lányoknak meg kell érteniük, hogy nem helyénvaló kizavarni ezeket a transz „lányokat”, akármilyen kellemetlen is ez nekik. Inkább növelni kell a tanulók tudatosságát, hogy ezek a transz lányok, valóban lányok. Az nem számít, hogy kényelmetlenül érzik magukat a biológiailag valóban lányok, a biztonságos környezet csak a transz gyerekeknek jár.
Több alkalommal is beszámoltunk róla, hogy a transzexpressz elképesztő sebességgel száguld Amerikában és a Brit-szigeteken is. A genderlobbi elérte, hogy az iskolákban mindennapos téma legyen a szexuális kisebbségnek a problémája, állandóan napirenden kell tartani az érzékenyítést. Ennek pedig az az egyszerű következménye lesz, hogy a környezetük figyelmét és elismerését kereső kamaszok elhiszik, hogy sokkal érdekesebbnek tűnnek, és jóval többet foglalkoznak azokkal, akik nemet váltanak. Mert most a transz a menő, az érdekes, a polgárpukkasztó, erre játszik a divatipar, számos filmsorozat, meg persze a genderklinikák és az a balliberális politikai aktivizmus, amely elérte, hogy gyűlöletbeszéd bűncselekményéért elszámoltatható legyen az, aki felszólal ez ellen. Rémálom? Ez már sokkal több: emberellenes idiotizmus.
