Finnország képes volt arra, hogy a nagyhatalmak évszázados szorításában is megőrizze szellemiségét, kultúráját. “Önbecsülés és társadalmi szolidaritás – ezek luteránus értékeinkkel is összefüggő etikánk alapelvei” – mondta a nagykövet. “Hétszáz évig éltünk Svédország részeként, keleti tartományaiként. És ellentétben a közép-európaiakkal – mondjuk a magyarországi jobbágysorssal – nálunk sohasem volt rabszolgaság, vagy ehhez hasonló intézmény. 1809-ben, amikor elváltunk Svédországtól, mindenki aggódott, hogy a finnek nem oroszosodnak-e el. Nem ez történt, Finn Nagyhercegségként tagozódtunk be az Orosz Birodalomba. (Finnoroszág 1917-ig Oroszország része volt, de saját kormánya és országgyűlése lehetett és a XIX. század közepétől bevezethette az Orosz Birodalmon belül önálló pénzét, a finn márkát – a szerk.) 1906-ban törvényt hoztak, amely szabályozta az egykamarás finn parlament felállítását, az általános választó- és választhatóság megadását. Így az akkori Finn Nagyhercegség vált a világ első entitásává, amely választó- és választhatósági jogokat adott a nőknek.”
OROSZ-FINN KAPCSOLATOK
A finnek egyik, önmaguk és mások által is nagyon fontosnak tartott tulajdonsága az egyenesség, a kiszámíthatóság. Ezt, mint a nagykövet hangsúlyozza, a nemzetközi kapcsolatokban mindenki méltányolja. „Ha megtartod, amit ígérsz, az oroszok becsülnek” hangsúlyozza, hozzátéve, hogy Moszkvában tudják, hogy a finnek ragaszkodnak saját értékrendjükhöz. „Persze néha mi finnek tán túl tisztességesek is vagyunk” – teszi hozzá. „Nálunk, a zord klímájú Északon az a mondás járja, hogy a szomszédokkal jó viszonyt kell ápolni, mert nem tudhatod, egy szép napon nem szorulsz-e a segítségükre”. Finnország a nyugati világhoz tartozik, EU-tag, és részt vesz az Európai Unió Oroszország ellen bevezetett szankcióiban. Ennek ellenére a több mint húszezer kilométeres szárazföldi határral rendelkező Oroszországban az 1340 kilométeres finn-orosz határszakasz talán az legbiztonságosabb, legbékésebb – mondta.
BEVÁNDORLÁS
A nagykövet hangoztatta, hogy Finnország szerint az Európai Uniónak tudnia kell, hogy kik lépnek a területére, és képesnek kell lennie a határok ellenőrzésére. Ha nem ez történik, a populisták, nacionalisták kerekednek felül, húzza alá. Finnország úgy véli, a kvótarendszernek önkéntességen kell alapulnia. A jelenlegi kvótákat ugyanakkor Helsinki elfogadja.
„Aki jogosult rá, befogadjuk.” Finnország nézetei annyiban térnek el, hogy a finnek, akiknél – akárcsak Magyarországon – hiány van a munkaerőben – a bevándorlókra, mint munkaerőforrásra is számítanak. „Finnország régóta multikulturális állam” – emelte ki ennek kapcsán a jobbközép kormány által delegált budapesti nagykövet.
A FINN HADIIPAR
Finnország jelenleg nem NATO tag. „Elégedettek vagyunk a jelenlegi helyzettel. De ha szükséges készen állunk a belépésre, az ajtó nyitva van. Ez a sajátos finn NATO-opció”. A finn fegyveres erőknél a gyakorlatiasság és a hazaszeretet dominál. A fiataloknak több mint 70 százaléka kész hazája védelmére, ez Európában talán a legmagasabb mutató. Általános a hadkötelezettség, férfiaknak kötelező a sorkatonai szolgálat. A nemzetvédelem, az ország biztonsága a hétköznapok része. Az ország vezetői, a közigazgatásban dolgozók, a véleményformálók nemzetvédelmi tanfolyamon vesznek részt, amelynek célja, hogy átfogó ismereteket adjon a biztonság-, védelmi és külpolitikáról vezető pozícióban lévő civil és katonai személyeknek.
A gyakorlatiasság és takarékosság jegyében nem restellnek használt harceszközöket vásárolni, például Leopard harckocsikat Németországtól és Hollandiától, önjáró nehézlövegeket Dél-Koreától. És nem ódzkodnak a hadrendbe állított szovjet-orosz fegyverrendszerektől sem. A finn hadsereg máig a legnagyobb számban használt gyalogsági kézifegyvere a Kalasnyikov AK-47 egyik származéka, a kiváló minőségű, finn gyártmányú 7.62 RK 62 fegyvercsalád. Emellett ma is szovjet lövegek, páncélozott csapatszállítók alkotják a felszerelés egy részét.
A finnek büszkék hadiiparukra. Mint a nagykövet elmondja, kézifegyverektől katonai teherautókig, tüzérségi eszközökig, hadihajókig és Finnországban összeszerelt amerikai F/A-18-as harci repülőgépekig nagyon sok mindent gyártanak – kiváló finn minőségben, tartósságban és a zord éghajlathoz alkalmazkodó kivitelben. A finnek egyik csúcsterméke a páncélozott szállító harcjármű, amit licenc alapján több országban gyártanak.
KATONAI EGYÜTTMŰKÖDÉS
Simicskó István magyar védelmi miniszter a minap nyomatékosította, hogy hazánk védelmiipara az újjászervezés, a nagy fejlesztések időszaka előtt áll. Ezt kommentálva a nagykövet lapunknak kiemelte: a magyar álláspont jó alapot adhatna a két ország katonai, kettős rendeltetésű eszközöket gyártó ipara együttműködésére. Finnország akár szállítóként, akár ipari, gyártáskooperációs partnerként csatlakozhatna ezekhez az erőfeszítésekhez.
Borítófotó: Petri Tuomi-Nikula, a finn nagykövet (Kőhalmi Péter)
