Februárban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 10,9, naptárhatástól megtisztítva pedig 11,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Ez azt jelenti, hogy már az utolsó téli hónap bolti értékesítésében is markáns nyomot hagyott a koronavírus miatti vásárlói roham – áll a Világgazdaság cikkében.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint februárban 10,9 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi üzletek forgalma. A bővülés a három fő kategóriából kettőre kiemelkedően jótékonyan hatott, mert míg az üzemanyag-értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene csak 1,8 százalékkal nőtt, addig
az élelmiszerboltok eladásai 10,7, az iparcikk üzletek forgalma pedig 11,4 százalékkal lőtt ki éves alapon.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma a korábbiakkal megegyező ütemben, harmadával nőtt. A veszélyhelyzeti intézkedések miatt azonban arra lehet számítani, hogy a teljes kiskereskedelmi forgalomból jelenleg kevesebb mint 7 százalékkal részesedő terület aránya tovább bővül.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy a napi fogyasztási cikkeket vagy éttermi ételt forgalmazó kereskedők átmenetileg könnyebben térhetnek át a házhoz szállításra. Az üzleten kívüli és a csomagküldő kereskedelmi tevékenységek a veszélyhelyzet idején bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytathatóak annak érdekében, hogy a járvány terjedésének lassítását segítve bevásárlás helyett is egyre többen maradhassanak otthon.
A január–februári összesített forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 9,5 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakinál. A február végén kialakult felvásárlási láz a KSH becslései szerint a teljes kiskereskedelmi forgalom 11 százalékos bővüléséből 5,7 százalékpontot magyaráz, ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem volumenének 11,3 százalékos növekedéséből 7 százalékpontot, a gyógyszer-, gyógyászati és illatszerüzletek esetében a 16 százalékos bővülésből mintegy 10 százalékpontot.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 11 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,9 százalékkal növekedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 11,4 százalékkal nőtt.
Növekedtek az eladások az iparcikk jellegű vegyes- (24 százalék), a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (16 százalék), a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (15 százalék), a bútor-, műszakicikk- (7,4 százalék), a textil-, ruházati és lábbeli- (7 százalék), valamint a használtcikk-üzletekben (0,4 százalék). Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 6,7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 33 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést.
A februári adat után várhatóan a márciusi még látványosabb növekedésről árulkodik majd, hiszen a veszélyhelyzet kihirdetését követően az áruházláncok arról számoltak be, hogy a karácsonyi bevásárlás időszakot jellemző forgalommal szembesültek. És mivel nemcsak liszt, a cukor és a vécépapír iránt mutatkozott extrém többletkereslet, könnyen sokéves kiskereskedelmi rekordokat dönthet az első tavaszi hónap.
.
Borítókép: Vásárló a Vela Pékség mozgóboltjánál Nyíregyháza örökösföldi városrészben a koronavírus-járvány idején, 2020. április 2-án. A több mint hatvan féle terméket árusító mozgóbolt öt olyan városrészbe jut el, ahol csak távol, vagy egyáltalán nem található pékség. (MTI/Balázs Attila)
