Csáki Ferenc elmondta: a magyar faktoring piac újabb rekord éve volt 2019.
A faktorált követelések teljes összege 2 847 milliárd forint volt, ami 28 százalékkal haladta meg az előző évit.
Magyarországon jelenleg több, mint 4000 vállalkozás él a faktorálás lehetőségével, amelyek között éppúgy megtalálhatóak a nagyvállalatok, mint a kis- és középvállalkozói (kkv) és a mikrovállalati kör. A rendes tagok száma 14, további 3 faktoring szolgáltató pártoló tagként vesz rész a szövetség munkájában, 8 hitelintézet a szövetség tagja, a többi tagvállalat magyar tulajdonban álló pénzügyi vállalkozás. A szövetség tagjai 2019 végén 268 milliárd forint finanszírozási állományt tartottak nyilván, ez megfelel egyfajta hitelállománynak, ha a hitellel vonunk párhuzamot. Ezt a finanszírozást mintegy 320 milliárd forint értékű, vevőkkel szemben fennállt követelésállomány megvásárlásának ellenértékeként fizették ki – átlagosan 40-50 nappal a vevők tényleges fizetési kötelezettségét megelőzően. Természetesen a vevők fizetése után elszámolnak az ügyfeleikkel és a teljes vevői fizetést továbbutalják az ügyfeleknek, levonva a vételár előlegeként már megfizetett összegeket, illetve az esetlegesen még felmerülő kamatokat. A kereskedelmi faktoringot végző finanszírozók bevétele kizárólag a finanszírozási időszakkal arányos kamatokból és díjakból áll, a követeléseket azok névértékén vásárolják meg.
Csáki Ferenc jelezte: az átlagos fizetési határidő 40-50 nap között van a faktoráló ügyfelek esetében. A fizetési késedelmek az elmúlt időszakban nagyon kedvezően alakultak, átlagosan 10 nap alatti időszakra rövidültek. A válságban a késedelmes fizetések drasztikus meghosszabbodására számítanak, a hazai faktoring forgalmat tekintve jelentős, 15-20 százalékos visszaesést várnak az év egészében – mondta a szövetség elnöke.
Az előzetes adatok szerint a világ teljes faktoring forgalma 2019-ben 5,6 százalékkal nőtt és elérte a 2 923 milliárd eurót.
A növekedés motorja Európa, ahol a bővülés üteme a legnagyobb és a kontinens a világ teljes forgalmának közel kétharmadát adja.
A teljes interjú a Figyelő 2020/20. számában olvasható
(Borítókép: Kőhalmi Péter)