Pár évvel ezelőtt Vladan Joler és barátai, köztük törvényszéki informatikai szakértők és adat-vizualizációs szakemberek elkezdtek egy kutatást, amely a szerb internetszolgáltatók “láthatatlan infrastuktúrájának különböző formái” címet viselte.
A csapat együtt maradt, jelenleg a Share Lab nevű projekt keretében a Facebook hatásait és határait igyekszik feltérképezni.
“Ha a Facebook egy ország lenne, nagyobb lenne, mint Kína” – mondta a BBC-nek Joler, az Újvidéki Egyetem professzora.
A gigacég 300 petabájt adatot tárol, csaknem kétmilliárd felhasználótól. Tavaly i árbevétele 28 milliárd dollár volt. A kutató szerint jeleneg szinte semmit nem tudunk arról, hogy mire használja adatainkat a Facebook, holott ingyen dolgozunk neki.
“Amikor feltöltünk, megosztunk valamit, megjelölünk egy embert, akkor gyakorlatilag a Facebooknak dolgozunk” – mondja. Az interakcióink által szolgáltatott adatok “etetik” a közösségi portált működtető algoritmusokat.
A viselkedésünk termékké változik át
A kutatás során megpróbálják grafikusan ábrázolni az inputokat, mint például a megosztások, a likeok, a keresések, az állapotfrissítések, a fotók, tartalmak feltöltése. Túl a tartalmakon az eszközeinkre vonatkozó információkat is közlünk a Facebookkal, például ilyen a telefon típusa, állapota, a wifi kapcsolat milyensége és minősége. Minden általunk tudatosan vagy tudatlanul szolgáltatott adatot algoritmusok hálója kezd el feldolgozni.
Ahhoz, hogy legalább többé-kevésbé világos képet kapjanak az adatok feldolgozásáról, megvizsgálták a Facebook akvizícióit és benyújtott szabadalmait is.
Az eredmények megdöbbentőek: a közösségi háló tulajdonosa számon tartja többek között etnikai hovatartozásunkat, szexuális orientációnkat, politikai preferenciáinkat, a társadalmi osztályt, ahová tartozunk, azt, hogy hová szeretnénk elutazni és még számos más dolgot rólunk, tevékenységünkről.
A Facebook pontosan tudja, hogy szeretjük-e mondjuk a kínai ételeket, mennyi ideig tart, amíg beérünk a munkába, vagy hogy hány éves a gyerekünk
Feltérképezték azt is, hogy milyen engedélyeket adunk a különböző Facebook alkalmazásoknak: hozzáférhetnek szöveges üzeneteinkhez, letölthetünk-e engedély nélkül fájlokat, megismerhetik, hogy éppen hol tartózkodunk. Egyenként ezek hasznosak lehetnek, kombinálva és feldolgozva őket azonban "robbanásveszélyes" helyzet áll elő.
A Facebook évek óta hangsúlyozza, hogy az adatok és a velük végzett műveletek biztonsága mindennél fontosabb számára. Az adatokat például nem lehet arra használni, hogy a fejlesztők személyre szabott adatbázisokat előállító applikációkat készítsenek. A cég hangsúlyozza, hogy minden országban betartják az adatvédelmi előírásokat. Több ezer új embert vettek fel, hogy monitorozzák a közösségi hálóra feltöltött tartalmakat.
Az újvidéki kutatócsoport elismeri bár ezeket az erőfeszítéseket, de mégis kifejezi aggodalmát az egy kézben összpontosuló irdatlan adattömeg miatt. A gondok hosszabb távon jelentkezhetnek. Az adatok egyetlen vállalat kezében vannak. Jelenleg. De mi van, ha a Facebook vállalati struktúrája átalakul? Ha feldarabolják?
Mi lesz, ha mondjuk 20 év múlva az akkori vezetés másként gondolkodik az adatfelhasználásáról?
Julia Powles, az amerikai Cornell Tech IT-jogi szakértője szerint “nem igazán vannak összehasonlításra alkalmas történelmi példáink a technológiai óriások mostani helyzetére. Erejük és befolyásuk messze meghaldaja mondjuk a Kelet-Indiai Társaság vagy a Standard Oil egykori monopóliumát” – mondja. És bár sokan az emberiség számára kedvezőként értékelik Mark Zuckerberg birodalmát, a végkimenetel simán lehet kedvezőtlen.
“A Facebook alapvető pszichológiai beállítódásunkkal játszik” – mondja Julia Powles, hozzátéve: a népszerűség mindennél fontosabb lesz. “Micsoda kivételes lehetőség egy szervezet számára: ellenőrzi az információt – ma ennél nincs nagyobb hatalom” – fűzte hozzá.
