A divatipar népszerű pamutruháinak elkészítése erdőirtással és szavannafelszántással kezdődik – derül ki a brit Earthsight civil szervezet legfrissebb jelentéséből.
Milyen hatással van a környezetre a divatipar?
Hiába írják a pamutruhák címkéjére a divatmárkák, hogy fenntartható termeléssel készítették őket, a brit Earthsight civil szervezet egy éven át tartó vizsgálata azt találta, hogy az előállításuk természetkárosító. A civilek összefüggést találtak ugyanis a világ negyedik legnagyobb gyapottermelőjének számító Brazília védett területei és európai ruházati márkák között. Az Earthsight 816 ezer tonna gyapot útját kísérte figyelemmel műholdfelvételek, szállítási nyilvántartások, nyilvános archívumok és termelő területek felkeresése segítségével. A jelentés szerint
a brazíliai gyapotot kifejezetten nyolc ázsiai vállalatnak termesztették, amelyek a divatóriások beszállítói.
Ezek a cégek 2014 és 2023 között mintegy 250 millió kiskereskedelmi terméket gyártottak olyan márkáknak, mint a Zara és a H&M.
Az exportra szánt gyapotot főként Brazília Bahia államának nyugati részén állították elő, egy trópusi és élővilágában rendkívül gazdag szavannás területen. A Cerrado régió természetes növényzetét gyakran illegálisan kiirtják, hogy helyében meghatározott növényt termesszenek. A brazil űrkutatási intézet szerint az elmúlt öt évben megkétszereződött az erdőirtás a területen.
A jelentés azt találta, hogy az SLC Agricola csoport – amely Brazília gyapotexportjának tizedét adja – az elmúlt 12 évben 40 ezer futballpályányi földterületet szántott be.
Habár az SLC 2021-ben elkötelezte magát az erdőirtás nélküli üzleti modell mellett, már a következő évben 1 365 hektárnyi területet vont be a gyapottermesztésbe a Cerradoban az Aidenvironment nonprofit tanácsadó cég szerint.
A német közszolgálati DW-nek a vállalat azt nyilatkozta, hogy „az őshonos növényzet minden átalakítása a törvény által meghatározott határokon belül történt”. Az Aidenvironment állítására pedig azt reagálta, hogy a pusztítást „természetes tűz okozta” és nem ők azért, hogy új területeket vonjanak be a termelésbe.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: A gyapottermesztés óriási földterületet vesz el az őshonos élővilágtól / AFP
