Magyarországon a dísznövénytermesztésre használt összes terület 1518 hektár volt tavaly, az ágazat nettó árbevétele 12,4 milliárd forintot tett ki – derül ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ egyik legfrissebb elemzéséből.
Az árbevétel 59,9 százaléka, 7,5 milliárd forint a faiskolai növénytermesztésből eredt, a vágott virág és vágott zöld termékek árbevétele 1,6 milliárd, a cserepes, kiültetésre szánt és hagymás növényeké pedig 3,4 milliárd forintot tett ki.
A legmagasabb, 79 millió forint egy hektárra vetített nettó árbevétel 2019-ben a cserepes, kiültetésre szánt növényeknél mutatkozott. Az egy hektárra jutó nettó árbevétel a faiskolai termelésnél 5,5 millió forint, a vágott virágnál 18,3 millió forint volt.
A dísznövénykertészetekben az alkalmazottak létszáma 2510 volt, ebből 56,5 százalék, 1419-en teljes munkaidőben dolgoztak, az alkalmi munkát végzők száma meghaladta a 850-et.
Magyarország nettó dísznövény-importőrnek számít, az import értéke másfélszerese a kivitelének. A friss vágott virág kivitele 526 millió forint volt tavaly míg az import elérte a 4,6 milliárd forintot A faiskolai fa-, bokor- és cserjefélék kivitele 2019-ben pedig 2,776 milliárd forint, a behozatal 2,579 milliárd forintot ért el.
A magyar dísznövényexport 70 százaléka Romániába, 10 százaléka Németországba ment, az import 73 százaléka Hollandiából, 12 százaléka Németországból és 6 százaléka Olaszországból érkezett 2019-ben.
(Borítókép: Nem csattognak olyan hangosan a metszőollók a dísznövénykertészetekben, mint, a korábbi években. A koronavírus-járvány ugyanis átalakította a gazdaságot, így a mezőgazdasági szereplők életét is. A tulipánok teljes virágzásban pompáznak már a szőlősgyöröki kertészetben. 2020.04.21. Szőlősgyörök Képen: Nagy István agrárminiszter, Mátrai Zoltán, a Tulip Garden egyik alapítója, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő (Fotó: Lang Róbert, Somogyi Hírlap)
