A KSH tavaly november vége óta méri a 15–74 éves korosztály oltási hajlandóságát. (Ebben a korcsoportban vizsgálják a népesség gazdasági aktivitását is.) Május második hetére – vagyis bő öt hónap alatt – az oltáspártiak köre 67,5 százalékra nőtt, azaz a 4,5-szeresére a kezdeti alacsony szintről, 15 százalékról. A vakcina beadatására a vizsgált népesség 15,5 százaléka mondott nemet május 10–16. között. A többiek bizonytalanok vagy nem kívántak válaszolni.
Életkori bontásban a 65–74 év közöttiek a leginkább oltáspártiak (89 százalék), a legelutasítóbbak pedig a 15–29 éves korosztályba tartozók. Utóbbiak kevesebb mint a fele, 43 százaléka kapott már oltást, vagy tervezi, hogy kéri. 31 százalékuk továbbra is egyértelműen nemet mond a szérumra, több mint az egynegyedük pedig még mindig hezitál.
A nemeket tekintve nincs különösebb eltérés az oltási kedvben, igaz, a nők valamivel nagyobb arányban (69 százalék) pártolják az oltást, mint a férfiak (66 százalék).
A KSH felméréséből kiolvasható az is, hogy iskolai képzettség szerint a diplomások döntő többsége már oltakozott – vagy fog a jövőben – (87 százalék), a középfokú végzettségűeknek pedig nagyjából a kétharmada nyilatkozott így. Május közepén is a legfeljebb alapokú végzettséggel rendelkezők voltak a legkisebb mértékben oltáspártiak. Körükben nagyjából fele-fele azok aránya, akik kérték – vagy majd kérik – a vakcina beadását, illetve akik nemmel feleltek vagy bizonytalanok.
(Borítókép: A német-amerikai fejlesztésû Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina elsõ adagjával töltött fecskendõk a gyöngyösi Bugát Pál Kórház oltópontján 2021. május 18-én. (MTI/Komka Péter)
