Magyarország továbbra is a nagy költségvetési haszonélvezők közé tartozik majd az új uniós büdzsével, de a 2014-2020-as időszakhoz képest mérsékeltebb ütemben – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában alá Becsey Zsolt, a Károlyi Gáspár Református Egyetem tanára, az Európai Parlament korábbi képviselője.
A közgazdász a lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy
az uniós költségvetés további lassú reformjával párhuzamosan most kevesebb jut a szélesebben vett agrár- és vidékfejlesztési valamint felzárkóztatási politikára: mindkettő tétel uniós szinten 30 százalék alá kerül a teljes büdzsén belül.
Ezek a mi bevételeink domináns részei, melyek így csökkennek vagy stagnálnak, még ha a képleten a magyar kormányfő a júliusi alku részeként a tételek mellé 3 milliárd eurót visszaszerzett az ország bruttó-nettó mérlegében – mutatott rá, megjegyezvén azt is: a költségvetés a következő időszakra egyrészt az EU belbiztonságának, migrációs konszolidációjának, valamint a gazdasági versenyképességének javítására koncentrál, így legalább lépést próbál tartani az USA-val a gazdasági növekedés tekintetében.
A mentőcsomag is hozni fog számunkra, hiszen az a rész, amely az úgynevezett vissza nem térítendő összeg, biztos, hogy harminc év alatt nekünk – a költségvetéshez hasonlóan – nettó hasznot hoz, a hitel rész pedig a jelenlegi uniós hitelparitás alapján várhatóan kamattehertől mentes lesz. De az is igaz, hogy a programok meghatározott unió prioritások – így a zöldítés, klímavédelem és a digitalizáció – figyelembe vételével fognak lezajlani. Magam azt látom elsődlegesnek, hogy javítsunk versenyképességünkön és például leértékelés nélkül tudjunk külső egyensúlyt tartani
– húzta alá az egyetemi tanár.
Becsey Zsolt arra a kérdésre, hogy kik lesznek a nyertesei a büdzsének, úgy fogalmazott: regionális aspektusban az átlag alatti fejlettségű és jelentős agráriummal rendelkezők továbbra is, de most – főleg a mentőcsomag révén – a régi, déli négy tagállam jobban jön ki a költségvetésből, mint előtte, főleg az olaszok, akiknek az egyenesbe tétele – IMF és EU azonnali segélyhitelek nélkül – az első számú célok között lesz az évtized végéig. Társadalmi és a gazdasági metszetben a magas technológiai szintű szektorok és a kutatás mellett a fiatalok segítése, a legális migránsok integrálása és a kisvállalkozások állnak a célkeresztben.
Végezetül kitért arra is, hogy már az évtized elején is láthattuk a „bővítési fáradtságot” az EU nyugati államaiban, ráadásul a következő felvételek egyre nagyobb fejlettségi lemaradással bíró államokat hoznának be. A török és a szerb csatlakozási tárgyalások stagnálnak, a montenegrói sem igazán halad előre.
A magyar kormány, de a teljes szakértői és politikai paletta is egyetért a balkáni bővítés támogatásában, ami az évtized végéig elindulhat, de erre szerintem ebben a költségvetési időszakban még nem kerül sor.
Az ukrán helyzet sem biztató. Sajnálatos, hogy az EU-n kívüli fejlett európai államok részéről nincsen ellensúlyozó belépési szándék. Az angolok távoztak, a skótok nem függetlenek, a svájciak, norvégok és az izlandiak is elégedettek a jelenlegi uniós státuszukkal – tette hozzá.
Az interjú teljes terjedelmében a Figyelőben olvasható.
