Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője úgy ítélte meg: a tavaly év végi pozitív meglepetést az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek, és a háztartási energiaárak vártnál kisebb növekedése okozta. Ugyanakkor a továbbra is erős árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 24,8 százalékra ugrott. Tavaly átlagosan 14,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – kommentálta a múlt év decemberi inflációs adatokat a Magyar Bankholding vezető elemzője. Jelezte: mivel a hatósági üzemanyagárak kivezetésének hatása decemberben még csak részben jelentkezett, a teljes hatás a januári inflációban fog megjelenni, ezért januárban még kismértékben tovább gyorsulhat az infláció. A következő hónapokban azonban bázishatások miatt az infláció eleinte fokozatos, majd az év idei év közepétől meredek esésére számítunk. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokk nem valószínű, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt. Az ár-bér spirál kialakulása egyes ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egyszámjegyű inflációra számítunk, idén éves átlagban 17,5 százalék lehet az infláció.
Eltérő mértékben drágultak az élelmiszerek is, amelyek árváltozása a legjelentősebben befolyásolta az inflációt
Fotó: Mohai Balázs / MTI / Mohai Balázs
Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs és gazdasági kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése után a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. Noha az utóbbi hónapokban már mérséklődtek az energiaárak, a gazdasági szereplők jelentős része még az elmúlt hónapokban kialakult, szélsőségesen magas árakkal szembesül a lejáró szerződéseiket követően. Suppan Gergely hangsúlyozta: az energiaárak alakulása azonban továbbra is kiszámíthatatlan, noha az elmúlt hetekben meredek visszaesést mutatnak. A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása szintén hozzájárulhatott a tavalyi áremelkedésekhez. Igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének visszaesése is tükröz, ezt azonban a forint dollárral szembeni tavalyi meredek gyengülése, valamint a hazai rendkívüli aszály ellensúlyozta. A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszer-termeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig jelentős mértékű drágulást okoznak. A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése érdemben csillapodhat a jövőben – elemezte a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője szerint a decemberi inflációs adatok a vártnál jóval kedvezőbben alakultak: bár az éves infláció 22,5 százalékról 24,5 százalékra gyorsult, illetve a pénzromlás havi üteme 1,8 százalékról 1,9 százalékra emelkedett, ennek jelentős részét, 1,7 százalékpontot az üzemanyag-ársapka megszüntetése idézte elő. Ezt leszámítva az éves infláció alig nőtt volna, és havi szinten is csak minimális lett volna az árak drágulása. Szintén kedvező hír, hogy a havi maginfláció 2,1 százalékról 1,6 százalékra lassult. Havi alapon az egyéb cikkek, üzemanyagok kivételével minden termékcsoport áremelkedése lassult: az élelmiszereké 3,6 százalékról 2,1 százalékra, a tartós fogyasztási cikkeké 0,8 százalékról 0,3 százalékra, míg a szolgáltatásoké 0,9 százalékról 0,8 százalékra. A háztartási energia, fűtés ára 6 százalékkal alacsonyabb lett, ami a vezetékes gáz árcsökkenésének eredménye. Éves alapon legnagyobb mértékben, 44,8 százalékkal továbbra is az élelmiszerek drágultak, amely a 24,5 százalékos inflációból 12,1 százalékpontot magyaráz, tehát közel a felét, ami az előző havi 43,8 százalékhoz képest növekedést jelent. Több alapvető élelmiszer ára továbbra is erőteljes éves alapú drágulást mutat. Ilyen például a tojás (82,7 százalékkal drágulva), a sajt (83,2 százalékos inflációval), a tejtermékek (79,2 százalékkal), a kenyér (81,1 százalék), a vaj (79,4 százalék) vagy épp a sertészsiradék (amely 89,2 százalékos drágulást produkált). Néhány terméknél havi alapon már árcsökkenés is látszik: a margarinnál 1,6 százalékos, a friss hazai és déligyümölcsnél 3,6 százalékos. A vártnál kedvezőbb decemberi infláció nyomán a tavalyi éves infláció is minimálisan alacsonyabb lett a vártnál, 14,5 százalék, míg a nyugdíjasok által fogyasztott termékek inflációja 15,2 százalékot tett ki. Az infláció alakulásában ebben a hónapban az üzemanyagok ársapkájának kivezetése mellett a forint erősödése, a csökkenő kereslet, illetve a kedvezőbb külső infláció játszhatta a fő szerepet. Az Egyesült Államokban az infláció a novemberi 7,1 százalékról 6,5 százalékra lassult, míg az eurózónában 10,1 százalékról 9,2 százalékra. 2023-ban az év egészét tekintve 17,5 százalékos inflációt várunk, amely azonban nem fog egységes képet mutatni. Az év elején a pénzromlás mértéke 25 százalék körül lehet – ennek pontos mértékét a januári átárazások határozzák majd meg. Az infláció az év első hónapjaiban tetőzhet, majd azt követően fokozatos, de erőteljes csökkenésnek indulhat a tavalyi inflációs hatások bázisba kerülésével. Ugyanakkor az infláció szempontjából továbbra is vannak jelentős kockázati tényezők, mint a háború hatásai, az energiaárak alakulása, illetve a forint árfolyamváltozása – mondta Regős Gábor.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője jelezte: az infláció decemberben tovább emelkedett, de a vártnál is lassabb ütemben. Novemberhez képest a fogyasztói árak 1,9 százalékkal nőttek, így az éves infláció, az egy évre visszatekintő pénzromlás 24,5 százalékra gyorsult a megelőző hónapban közzétett 22,5 százalékról. Ezzel 2022-ben a fogyasztói árak átlagosan 14,5 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Az éves átlagos infláció 2023-ban 18,5 százalékra körül alakulhat. Ahogyan azt már az eddigi hónapokban megszokhattuk, decemberben is az élelmiszerárak jelentették az infláció fő motorját. A főcsoport árai további 2,1 százalékkal emelkedtek havi szinten, s az éves rátájuk elérte a 44,8 százalékot. Az üzemanyagárstop kivezetése is számottevően hozzájárult az utolsó havi dráguláshoz, 1,7 százalékponttal. Az egyéb fogyasztási főcsoportok árai is tovább nőttek, ugyanakkor a dinamika jóval mérsékeltebb volt, mint novemberben, ami a kereslet végességét jelezheti. Az idei első negyedévben várhatóan tovább emelkedik az infláció, a mértéke azonban bizonytalan; a „szokásos” év eleji átárazások szerepe meghatározó lesz, főleg annak fényében, hogy a belső kereslet is mérséklődik. Az inflációs csúcsot a tavasszal érhetjük el. A második negyedévben már csökkenésnek indulhat az áremelkedés üteme.
Borítókép:
