A kieső bevételekkel és megnövekedett költségekkel járó elmúlt év után az idén újra növekedési pályára állhat a Magyar Posta – mondta a Figyelőnek adott címlapinterjúban Schamschula György, a társaság vezérigazgatója.
Kifejtette, hogy egyetemes szolgáltatóként az infláció mértéke ad keretet az áremelésnek, a logisztikában pedig a piaci verseny. A Covid-intézkedések miatt 2020 egy külön fejezet, de az a cél, hogy a 2021-es költségbázisuk ne lépje túl a tavalyelőtti szintet, miközben újra növekvő pályára állítanák az értékesítési árbevételt.
A bővülés motorja az MPL Plusz programmal megtámogatott csomagüzletág lehet,
de a hatékonyságnövelésben a gépesítés és az IT-fejlesztések mellett kulcsszerep juthat a szolgáltatópartneri rendszernek is. Míg korábban önmagában a postai feladatok partneri működtetésbe adása volt az együttműködések tárgya, addig most már a partner a bevételtermelő alaptevékenysége mellett nyújtja a postai szolgáltatást. Ez nemcsak az árbevételét és az ügyfélforgalmát növeli, hanem mérethatékony és fenntartható modellt is képviselhet.
A Takarékbankkal felismertük, hogy a két cégnek együttesen mintegy 3500 fiókja van, és több száz településen működik párhuzamosan az országban, holott egy tető alá is lehetne hozni a banki és postai ügyintézést. A Bács-Kiskun megyei Csengődön nyitottuk meg az első közös fiókot, első körben 20 ilyet tervezünk, a tapasztalatokat az első félév végén értékeljük ki
– jelentette ki Schamschula György.
Tíz éven belül a csomagüzletág adhatja a teljes árbevétel nagyobbik felét, igaz, ma még 15 százalékos a súlya. Egyelőre a forgalom kevesebb, mint felét adják a levéltermékek, negyedét a sárga csekkes pénzforgalom, a fennmaradó részért pedig a közvetített szolgáltatások felelnek. A levélforgalom tavaly 12 százalékkal csökkent, külön az ajánlott levélé 20 százalékkal. A postán feladott csekkek mennyisége volumenben 10, értékben 14 százalékkal apadt.
Eközben a korábbi 10 százalék körüli csomagszámbővüléssel szemben tavaly plusz 22 százalékkal zárt a Magyar Posta. Áprilisban és novemberben 35-35 százalék volt a növekmény, júniusban 33, decemberben pedig 32 százalék. A heti kapacitás elvileg 950 ezer darab, a gyakorlatban viszont az év utolsó heteiben többször is átlépték az egymilliós határt, így 2020-ban csak a belföldi csomagok száma meghaladta a 26,6 milliót.
A 27-28 ezer főt foglalkoztató Magyar Posta az egyik legnagyobb hazai munkáltató.
A vezérigazgató szerint a keresletiből kínálativá vált a munkaerőpiac, amit szinte azonnal érzékeltek. Korábban volt több olyan szervezeti egység, ahol 70 százalék körül mozgott a betöltött álláshelyek aránya, és nehéz volt például gépjárművezetőt vagy kézbesítőt találni, de ez ma már nem így van. Ugyanakkor zajos viták előzték meg az augusztusi bérmegállapodást. Schamschula György hangsúlyozta: fenntartható üzemeltetés a cél, azaz állami mentőöv nélkül fejlesztenék tovább a béreket.
A pénzügyi helyzeten javíthat a feleslegessé váló postai ingatlanok értékesítése is, a közhiedelemmel ellentétben azonban nem több száz szobás nagy szállodákról beszélünk, hanem jellemzően 40-50 szobás üdülőkről, de gyakori a vendégházas formátum is.
A csomagüzletág zászlóshajója, az MPL Plusz program mintegy 50 milliárd forintba kerülő projekt, s a fejlesztések 2023-ig tartanak.
Sorra alakítják ki a modern vidéki depókat, Székesfehérvár, Füzesabony, Szekszárd, Nyíregyháza és Észak-Pest (Fót) után az idén Tatabánya, Miskolc és Szolnok következik a sorban. Időközben megköttetett az újabb egyetemes postai szolgáltatói megbízás is az állammal, a közszolgáltatási kötelezettség tartalmi elvárásait pedig számos ponton a valós ügyféligényhez igazították.
A teljes interjút megtalálhatja a Figyelő legfrissebb, január 28-tól kapható számában!
(Borítókép: Móricz-Sabján Simon)
