A sztori dióhéjban: Szabó egy whiskey-kóstoló után útba ejtette a Király utcai KFC-t, ahol hangot adott elégedetlenségének, amiért csak elvitelre tud vásárolni. Kérte a panaszkönyvet, amit nem adtak oda neki, viszont a biztonsági őr az üzletvezető biztatására kidobta. De nem csak úgy egyszerűen elkapta a grabancát, hanem közben többször is megütötte. Ha Szabó kicsit többet ivott volna a kelleténél azon a bizonyos whiskey-kóstolón (az orvosok szerint nem volt részeg), még akkor sem ez lett volna a helyes eljárás.
Az esetet Szabó a Facebook oldalán írta meg. Azért ott, mert állítása szerint "nincs is annál rosszabb, mint amikor az újságíró a lapot és a nyilvánosságot kalapácsként lengetve intézi el az ügyeit". Arra kérte ugyanakkor a többi újságírót, hogy ők írjanak cikket az esetről, hadd tudja meg a világ. Szerintem ennyi erővel nyugodtan megírhatta volna rögtön ő is a cikket, fölösleges volt ez az álszenteskedés.
Ha van egy közveszélyes biztonsági őr a belvárosban, akit még az étterem vezetése is biztat, hogy ilyen legyen, éppen elég közérdekű, hogy rögtön cikk szülessen belőle, még akkor is, ha maga az újságíró tapasztalta ezt meg.
Mondjuk valóban elég hülyén nézett volna ki, egy ilyen szöveg a KFC hirdetése alatt.
Azt viszont megtudhattuk Szabó bejegyzéséből, hogy neki bizony ez a történet éppen elég volt ahhoz, hogy többé be ne tegye a lábát egyetlen KFC-be se. Az Index viszont nem volt ennyire vehemens, olyannyira nem, hogy ma ott virított az étteremlánc hirdetése az oldalon. Lehetne ezt azzal magyarázni, hogy "ügy letudva", illetve "ez csak egy elszigetelt esett volt", de az az igazság, hogy az Indexnek nem érdeke felmondani egy ilyen busásan jövedelmező szerződést. Csak ennyiről van szó. Nem lennék meglepődve, ha már bojkotra szólítottak volna fel egy olyan vállalkozással szemben, amelyhez nem fűződnek üzleti érdekeltségeik.
Csak hát a pénznek, akarom mondani a csirkeszárnynak, nincsen szaga.