A világszervezet jelentése szerint a felhalmozódott hulladék kezelése azért is problémás, mert az anyagok egy jelentős része fertőző lehet, ugyanis időközben az is kiderült, hogy a koronavírus képes túlélni egyes felületeken, ezzel pedig veszélyeztetheti az azzal érintkezőket. Mindemellett a hulladék kezelésére olyan megoldásokat kell találni, amely nem okoz további környezeti terhelést, nem szennyezi az égetés a levegőt, sem a vizeket. A WHO jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy új gyakorlatot kell találni a műanyagok használatának csökkentésére, a csomagolásokat újrahasznosítható anyagokból kellene készíteniük a gyártóknak, de leginkább a csomagolás minimalizálására kellene törekedniük.
Becslések szerint a világszerte felhasznált mintegy 8 milliárd vakcina 144 000 tonna hulladékot termelt üvegfiolák, fecskendők, tűk és biztonsági dobozok formájában. A WHO-jelentés nem említett konkrét példákat arra vonatkozóan, hol fordult elő a legkirívóbb mértékű felhalmozódás, de utaltak az indiai helyzetre, ahol erősen korlátozottak a hivatalos hulladékkezelés lehetőségei. Illetve Madagaszkárt is említi a jelentés, karanténlétesítményekből származó nagy mennyiségű székletiszap. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a járvány előtt az egészségügyi intézmények körülbelül egyharmada nem volt felszerelve a meglévő hulladékterhelés kezelésére a világ fejlettebb részében sem. A helyzet sokkal kritikusabb a szegényebb országok esetében, ahol elérheti a 60 százalékot is ezen intézmények száma.
