A baloldali sajtó hetente előveszi a Trump kampány közösségi médiával kapcsolatos elemeit. A legutóbbi botrány a Cambridge Analytica (CA) nevű céggel kapcsolatos, amely dolgozott Donald Trump és a Brexit-kampányban is. A Trumppal kapcsolatos sztori roppant szexi, olyan mint egy mozifilm. Szerepelnek benne rosszfiúk, mint Trump, Steve Bannon, aki a kampányban Trump vezető stratégája volt, no meg Robert Mercer, a vészjósló milliárdos, aki a háttérből finanszírozza a jobboldal térhódítását. A gond mindezzel az, hogy a történet nagyon is ismerős. Bárki, aki egy kicsit is odafigyelt már a korábbi politikai kampányokra pontosan tudja, hogy azok mindegyikében hosszú ideje használják a Facebookról összeszedett személyes adatokat. Szofisztikált pszichológiai módszereket használnak a választók meggyőzéséhez, amelyhez az adatokat a közösségi oldalakról szedik össze.
A napokban elindult cikkdömpingben az újdonságnak szánt információ az, hogy a Cambridge Analytica megszeghette a Facebookkal adatkezelési szabályait. Ezt azonban már két éve is tudtuk, mint ahogy azt is, hogy a cég nem szabályosan juthatott hozzá a közösségi portál adatbázisához. A Cambridge Analyticát azzal is vádolják, hogy a felhasználás után nem törölte a személyi adatokat.
Ebben a történetben azonban nem az felháborító, hogy a jobboldali erők használják a Facebook felhasználók profiljait a kampányukhoz, hanem az, hogy a Facebooknak rendelkezésére állnak ezek az adatok. Barack Obama 2012-es kampánya például használta a Facebook egyik alkalmazását (API, application programming interface) és adatait, hogy megcélozza a szavazókat. A rendszer bonyolult és okos, a lényeg annyi, hogy Obama szakértői nagyjából egymillió Facebook felhasználót vettek rá arra, hogy profiljukat csatolják Obama kampányoldalához. Így hozzáfértek ezeknek az embereknek a közösségi profiljához, amely megmutatta ismerőseik listáját is. Ezen keresztül olyan hálót hoztak létre, amely lehetővé tette, hogy számos potenciális Obama szavazót érjenek el. A Facebook 2014-ben leállította az API-t, éppen adatvédelmi szempontok miatt. A szkeptikusok szerint ugyanakkor külső cégek továbbra is hozzáférhetnek ehhez az adatbázishoz, amelyből a Facebook összeállította azt a “társadalmi térképet”, amelyre teljes reklámbevételét alapozza.
A Cambridge Analytica lényegében ugyanazt csinálta, amit az Obama kampány 2012-ben tett, a különbség csak annyi, hogy előbbinek csak 250 ezres modellezési mintája volt. Nagy különbség viszont az, hogy a Facebook 2016-ban nem adott hivatalosan engedélyt a CA-nak, arra, hogy adatait és az alkalmazást használja. Még az is lehet, hogy a cég brillinás orosz “pszichográfusokat” alkalmazott, hogy az ismerősi hálókat összekapcsolja – csak hogy az összeesküvéselméletek talaján maradjunk.
Egy választási kampány szempontjából a leghasznosabb technika a következő: egy közösségi média csoportot modellként kell használni arra, hogy egy sokkal szélesebb közönséget megcélozzanak – szintén a közösségi médiában. Pontosan ugyanezt a technikát használa Barack Obama is a kampányában. A különbség csak annyi, hogy amikor ezt Obama használta, akkor a “barátság erejéről” volt szó, amikor meg Trump és a Brexit, akkor pedig a megtestesült gonoszról.
Borítófotó: telenews.pk
