Mivel a béren kívüli juttatások adózása változott – az adóalapszorzót eltörölték –, az ebben a kategóriában kapott nettó jövedelem valójában csak 9 százalékkal csökkent az első negyedévben. Az új szabályozásra adott vállalati reakciókat nagyfokú bizonytalanság övezi. Az MNB jelentése hangsúlyozta: a felmérések szerint a munkáltatók többsége a hosszabb távú motivációs hatásuk miatt az adózási feltételek átalakítása ellenére nem szüntette meg a béren kívüli juttatásokat.
A Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves intézményi adatai szerint az egyéb munkajövedelmek aránya 0,8 százalékponttal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A béren kívüli juttatások csökkentése nyomán kieső munkajövedelmet a vállalatok bizonyos mértékben béremelésekkel kompenzálhatták a feszes munkaerőpiaci környezetben, ami az év eleji béremelésekben realizálódott. Az MNB becslése szerint a cafeteriarendszert érintő adminisztratív intézkedés 1 százalékponttal járul hozzá a versenyszféra 2019-es bérdinamikájához.
Borítófotó: Deagreez, Getty Images
