Leállt a magyar intézményrendszer az uniós források körüli huzavona miatt. A Széchenyi-terv Plusz információs portálon hónapok óta nem jelennek meg új pályázati felhívások, ahogy december óta a támogatott projektek listája is nagyon ritkán bővül – adta hírül a Világgazdaság. Esőssy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke a lapnak elmondta: Hiába küldené ki a számlákat a magyar kormány Brüsszelbe, az EU továbbra sem utalna, amíg nem sikerül minden vitás kérdést lezárni.
A szakember szerint jelenleg kivárás jellemzi a magyar intézményrendszert, leghamarabb jövőre jöhetnek uniós források, ugyanakkor lesz egy kisebb forrásvesztés a gyermekvédelmi törvény miatt.
A lap cikke emlékeztetett arra, hogy Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter heti rendszerességgel jár tárgyalni Brüsszelbe, és a magyar kormányban is azt ígérik, hogy hamarosan megnyílhatnak az uniós pénzcsapok, a magyar fejlesztési intézményrendszer egyelőre leállt. Holott 2022 végén javában zajlott a pályázati gőzhenger, települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatására életre hívott TOP plusz programban volt olyan hét, amikor több mint négyszáz nyertest hirdettek ki.
A Ginop plusz-felhívások megjelenést ekkor még Essősy Zsombor idén február–március környékére várta, ehhez képest már most legalább féléves csúszással számol, szerinte szeptember–október előtt erre nincs esély. Mindez azt jelenti, hogy a gazdaság fejlesztését célzó operatív programban a vállalatok leghamarabb év végén, jövő év elején adhatják be a pályázataikat, tehát 2024 tavasza előtt nem jutnak forráshoz.
A héten Navracsics Tibor Brüsszelben egyeztetett Johannes Hahn költségvetésért felelős EU-biztossal. A tárcavezető szerint a tavaly nyáron kitűzött cél teljesült, nem veszítünk forrást. A miniszter optimizmusát ugyanakkor erősen árnyalja, hogy a bizottság a tavalyi megegyezés óta újabb és újabb feltételeket állít, az Erasmus- és a Horizont-források visszatartása után nagy kérdés, hogy az igazságügyi reformcsomag elfogadása mennyiben győzi meg a brüsszeli testületet a magyar kormány elkötelezettségről.
Essősy arról is beszélt, hogy makrogazdasági szempontból, amikor az inflációs letörése a legfontosabb kormányzati cél, nem feltétlen probléma, hogy nem érkeznek meg időben az uniós pénzek, amelyek keresletet generálnának, újabb löketet adva a drágulásnak.
A fejlesztési intézményrendszernek mindenesetre így is marad feladata, idén zárul az előző programozási ciklus. Jelezte, hogy sokkal szigorúbb lesz az határidők teljesítése terén, így aki időben nem tud elszámolni, az most kevésbé számíthat az állam jóindulatára, emiatt jó eséllyel a támogatási összeget is vissza kell fizetnie.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
