Pandurics Anettnek tavasszal lejár az elnöki mandátuma, és a hírek szerint nem jelölteti magát újra a posztra.
Ezzel kapcsolatban jelezte:
„őszintén mondom, nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy az előző három ciklusban én voltam a MABISZ elnöke, így számos fórumon képviselhettem a biztosítási szakmát.
Egy elnöki ciklus három évig tart, háromszor választottak meg elnöknek, előtte pedig a szövetség elnökhelyettese voltam, így több mint egy évtizede foglalkozom vezetőként a MABISZ-szal, a szövetség tagvállalatainak problémáival. A biztosítási szektor az elmúlt tíz év alatt nagyon sok stratégiai területen előrelépett, arra is büszke vagyok, hogy az elmúlt évtizedben minden évben nőtt a biztosítók díjbevétele.” Kiemelte: nem szakmai okból szeretné átadni a stafétabotot.
„Még a kollégáim közül is kevesen tudják, hogy ismét babát várok. A most kétéves kisfiam mellett egy kisbaba ellátása, a róla való gondoskodás nem kis feladat elé állít majd. Azt pedig nem várhatom el újból, amit Erdős Mihály, a MABISZ elnökhelyettese a kisfiam születése után tett, mert akkoriban a szövetség munkáiban mindenben helyt állt helyettem” – mondta. Hozzátette: a két kicsi mellett az alapfeladatai, legfontosabbként a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatói feladatainak ellátása is komoly kihívás lesz. „Ha a tisztújítás során a MABISZ elnökségi tagjának megválasztanak, akkor természetesen szívesen segítek majd az új elnöknek” – tette hozzá Pandurics Anett.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tagvállalatainak tavalyi teljesítményéről kifejtette: 2022 márciusában látjuk majd az előzetes számokat, de már most biztos benne, hogy hogy tagvállalatok 2021-ben átlépték az 1300 milliárd forintos díjbevételi szintet, ami az előző év után megint rekord lesz.
Ha csak a számokat nézzük, már akkor is egy tízéves pozitív időszakot hagyok majd az utódomra
– mondta a MABISZ elnöke.
Jelezte: már 2020-ban is jól alakultak az életbiztosítások, hosszú időszak után ez volt az első év, amikor az életbiztosítások díjbevétele gyorsabban nőtt, mint a nem életágé. Valószínű, hogy 2021-ben ez a trend folytatódott. A nem életágban voltak olyan szegmensek, amelyeket drasztikusan érintett a pandémia. Az utasbiztosítások piaca például 2020-ban összeomlott, és ugyan 2021-ben jobban teljesített, de a 2019-es szint alig kétharmadát érhette el.
„Most mindenki azon spekulál, hogy mi lesz 2022-ben. Vége lesz-e a Covid-járványnak a nyári szezonig, és akkor az ügyfelek bepótolják az elmúlt két év elmaradt nyaralásait, vagy még erre az évre is rányomja majd a bélyegét a világjárvány” – tette hozzá Pandurics Anett.
A nyugdíjbiztosítások viszont az elmúlt évben is kiválóan szerepeltek, biztos, hogy kétszámjegyű növekedést látunk majd 2021-re is. Itt a 2020-as számok mintegy 17 százalékos növekedést mutattak. Emelkedett a csoportos életbiztosítások száma is, a csoportos hitelfedezeti biztosítások darabszáma is megnőtt, a pénzügyi veszteségek elleni biztosítások díjbevétele is rekordot ért el, persze itt alacsony volt a bázis.
A gépjárműpiac máshogy reagált. Tavaly ezen a piacon stagnáló, sőt Budapesten csökkenő átlagdíj mellett nőtt a biztosítási szerződések száma, ezért szerényen, de emelkedhetett a díjbevétel is. Ugyanakkor 2021-ben a kgfb-nél reálértékben visszaesett a piac, miután a díjnövekménynél erőteljesebben nőtt infláció. A Magyar Nemzeti Bank kgfb-indexe szerint 2021 harmadik negyedévében az átlagos éves kgfb-díj 44 ezer forint volt. 2020 azonos időszakához képest viszont 3 százalékos csökkenés történt, mely elsősorban a fővárosi átlagdíjak kétszámjegyű, 11 százalékos visszaesésére vezethető vissza.
Miközben a kgfb díjak tavaly az infláció alatti mértékben emelkedtek, 2020 harmadik negyedévéhez képest tavaly már mintegy tíz százalékkal, 76,5 milliárd forintra ugrott a bruttó kárráfordítás.
Elmondta: tavaly a kárkifizetések emelkedésében komoly szerepe volt az autóhasználat növekedésének, a nyári utazások miatt megnövekedett forgalomnak. Az autógyárak termelési problémákkal küzdenek, ez a pénzromlástól függetlenül is kihat az alkatrészárakra. Ezzel párhuzamosan az alkatrészárak mellett a szerviz óradíjak is számottevően megugrottak. Tavaly biztos, hogy kétszámjegyű volt az emelkedés a kárráfordításoknál.
Jelezte:
a biztosítási szakma nagyon korán elkezdte a digitalizációt, már évtizedek óta digitálisan vezetik a káraktákat.
Az ügyfeleik jelentős részét pedig még korábban 5-10 százalékos díjkedvezményekkel az elektronikus csatornák felé terelték át, sikerült megvalósítani a teljes körű digitális szerződéskötést is.
A cikk teljes terjedelmében a Figyelő február 3-án, csütörtökön megjelent számában olvasható.
(Borítókép: Fürjes Viktória)
