A szövetség közleménye kiemeli: az azonnali átutalás 2020. március 2-i bevezetése hosszútávra meghatározó lépés a pénzforgalom fejlesztésében, amellyel Magyarország Európa legfejlettebb országai közé kerül a pénzforgalom hatékonyságát illetően.
A gazdasági fejlődési dinamizmus megtartása, a gazdaság átlátható működtetése, és az innovatív pénzügyi szolgáltatások bevezetése miatt nem kétséges, hogy az azonnali átutalás sikere nemzetgazdasági érdek, amelyet a Magyar Bankszövetség a teljes tagságával együtt kifejezetten és elkötelezetten támogat. Az elmúlt hónapokban a bankszektor több tíz milliárd forintot fordított a rendszer kiépítésével kapcsolatos informatikai fejlesztésekre – áll a közleményben.
A szövetség szerint az, hogy a hétköznapi utalások szinte azonnal meg fognak érkezni, hatékonyabbá teszi a gazdaságot és az új rendszer valódi kihívója lesz minden készpénzes fizetésnek.
Az új pénzforgalmi korszak egyik alappillére az olyan lakossági „elektronikus” számlacsomagok bevezetése, amelyek fogyasztóbarát fix díjért igen nagy számú elektronikus átutalást tartalmaznak.
Az ilyen számlacsomagok bevezetése, a rövidesen elindításra kerülő digitális fizetési formákkal együtt gyakorlatilag a készpénzmentes életet teszik lehetővé.
„Úgy gondoljuk, hogy a nemzetközi szinten is innovatív azonnali fizetési rendszert a kormányzat, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség összefogása viheti sikerre. Ennek keretében az is szükséges, hogy az adózási környezet ne korlátozza a banki csomagárazás megvalósítását, azaz az innováció az adóteher miatt ne versenyhátrányt jelentsen a bankoknak. Ehhez elengedhetetlen a csomagárazást jelenleg a bankok számára indokolatlanul költségessé tevő, elektronikus ügyletekhez kapcsolódó illeték kivezetése” – írták.
Emlékeztetnek arra is, hogy a készpénzhasználat társadalmi költségeire, a lehetséges digitális pénzforgalmi megoldásokra, a készpénzmentesítés előnyeire, a banki szolgáltatások fejlesztési irányaira a Magyar Nemzeti Bank már több tanulmányban felhívta a figyelmet és ezzel kapcsolatosan a Magyar Bankszövetség is megfogalmazta javaslatait. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére a lehetséges megoldásokról aktív szakmai egyeztetés folyik a szövetséggel.
A szövetség szerint a fizetési rendszer átalakulása új számlacsomagok kialakítását is magával hozza majd, de elképzelhető az is, hogy az új konstrukciók a meglévőket egészítik majd ki.
Az MNB ajánlásainak megfelelően az új „elektronikus” számlacsomagok kapcsán a szövetség elkötelezett abban, hogy a konstrukciók versenyképes árazásúak legyenek.
A szövetség szerint az új „elektronikus” számlacsomagok már nem igénylik a kétszeres ingyenes készpénzfelvétel biztosítását.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy a lakossági elektronikus pénzforgalom utáni tranzakciós adóbevétel 10 milliárd forintos nagyságrendű, azaz jóval kisebb, mint a lakossági készpénzhasználati szokások fejlesztésével és a gazdaság további fehérítésével elérhető mintegy 400 milliárd forintos költségvetési többletbevétel.
„Abban bízunk, és azt szeretnénk elérni, hogy a lakossági elektronikus pénzforgalom utáni tranzakciós adó kivezetése a következő hónapokban megtörténjen. Ezt követően a bankok közötti verseny eredményeként új, a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb árazású számlacsomagok fognak megjelenni” – áll a közleményben.
A tervek szerint az új számlacsomagok mellett megmaradnak azok az ajánlatok is, amelyek továbbra is tartalmazzák a kétszeres ingyenes készpénzfelvételt – tették hozzá.
.
Borítókép: Golden Sikorka, PuzzlePix/Shutterstock
