A török líra az idén 40 százalékkal gyengült a dollárral szemben – nagyrészt a politikai bizonytalanság miatt. Erdogan elnök újabb belpolitikai frontokat nyitott, ráadásul kifelé kacsingtat a NATO-ból. A török hadsereg Európa egyik legnagyobb létszámú és legjobban felszerelt hadereje, kulcsfontosságú a régió stabilitása szempontjából, hogy Ankara megmaradjon a Nyugat szövetségesének és ne forduljon Moszkva felé.
A török államfő pontosan tisztában van azzal, hogy országát elsősorban gazdaságilag kell rendbe tennie. Külpolitikai lépései nyomán a külföldi befektetők bizalmatlanná váltak és tőkéjük egy részét kimentették az országból. Erdogan a bankrendszeren keresztül, a hitelezés élénkítésével próbálta meg lendületbe hozni a gazdaságot. Így a török bankrendszer nyakig el van adósodva, főleg dollárban, kisebb részben euróban. A vállalati hitelkihelyezések megugrottak, a lakosság is eladósodott, de kisebb mértékben. A líra gyengülésével párhuzamosan a deviza adósság – lírában kifejezve – megemelkedett. A lassuló gazdaság egyre jobban nehezíti az adósságteher kitermelését.
A kormány által erőltetett hitelezési program 2017-ben indult, a bankokon keresztül kihelyezett hitelek a GDP 7 százalékát érik el. A hitelprogram ugyan valamelyest felpörgette a gazdaságot, viszont ezzel párhuzamosan az inflációt is. A gond az, hogy a török bankokban jelentős a nyugati bankok tulajdonrésze. Így például a Garanti 49,9 százalékban a spanyol BBVA, a Yapi Kredi 40 százalékban az olasz Unicredit tulajdonában van. A legnagyobb bankok közé tartozik a Turkiye IS Bankasi is. E három pénzintézet eszközállománya lírában számolva több mint 40 százalékkal értékelődött le az elmúlt időszakban. Az említett bankok megítélése nagyon rossz, a tőzsdén jóval könyv szerinti értékük alatt forognak részvényeik.
A nehéz helyzetben lévő bankok forrásokhoz is egyre keményebb feltételekkel jutnak. A Turkiye IS Bankasi októberben lejáró dollár kötvényeivel például hétfőn már 10 százalékos hozammal kereskedtek, egy héttel ezelőtt ez csupán 5 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy az októberi lejáratkor a banknak sokkal többet kell majd a kötvénytulajdonosoknak fizetnie.
A török jegybank statisztikái szerint a nem pénzügyi szervezeteknél körülbelül 120 milliárd dollár pénzügyi eszköz van, míg kötelezettség állományuk meghaladja a 330 milliárd dollárt. Gyengülő líra mellett nagyon bizonytalan, hogy miként fogják a cégek kitermelni ezt az adósságot. Vállalati csődhullám várható, ami félő, hogy magával rántja a bankrendszert is.
A Turk Telekom, a legnagyobb török telekomszolgáltató a múlt hónapban csaknem 900 millió líra veszteségről számolt be a második negyedévre. Az indok: “váratlan devizapiaci fejlemények”. Magyarul: a gyengülő líra miatt nem tudták kigazdálkodni devizaadósságukat. A cég adósságállománya 14,7 milliárd líra, ami csaknem teljes egészében dollár- és euró hitelekből áll. A líra zuhanása a török vállalati szektorból különösen érzékenyen érintheti a telekomcégeket, a kiskereskedelmi láncokat, valamint az energiavállalatokat. Ezek bevétele ugyanis lírában keletkezik, hiteleik viszont dollárban és euróban denomináltak.
A nem teljesítő vállalati hitelek aránya viszonylag még jó, 3 százalék körüli, de folyamatosan emelkedik. A Fitch hitelminősítő ügynökség júliusban 24 török bank hitelbesorolását rontotta le hitelportfóliójuk romló minőségére hivatkozva.
Tovább csapás lehet a bankrendszerre, ha megijednek a betétesek. Fennáll a veszélye egy klasszikus, tankönyvi bankpániknak, amikor megrohanják a pénzintézeteket, hogy deviza megtakarításaikat inkább otthon tartsák – biztonságban. Erdogan elnök hazafias kötelezettségként említette, hogy a törökök váltsák át deviza megtakarításaikat lírára. Ezzel pont az ellenkező eredményt érheti el, a lakosság megijedhet, hogy tőkekorlátozásokat léptet életbe a kormány és megrohanhatja a bankokat. Ha ez bekövetkezik, borítékolható, hogy a pénzügyi vezetés korlátozza, esetleg meg is tiltja a dollár, euró vagy arany betétek kivételét. A török bankrendszer betéteinek több 47 százaléka deviza betét.
A pénzintézetek forráshoz jutása is egyre drágul. A hitel/betét arány 145 százalék. (Az Egyesült Államokban például 70 százalék, vagyis sokkal nagyobb a betétek aránya, amelyet hitelként ki lehet helyezni.)
Borítókép: PuzzlePix / Dreamstime
