Jelezte: 2020 márciusa és 2022 februárja között a magánszektor banki hitelállományának bővülése hazánkban volt a legmagasabb. Az MNB összesen 11 ezer milliárd forinttal járult hozzá a válságkezeléshez, amiből közel 4500 milliárd forint a vállalatok forrásbevonását támogatta az NHP, az NKP programoknak köszönhetően. A gazdasági felzárkózásunk a válságban is folytatódott, az idei első negyedévben 8 százalék fölött volt a hazai gazdasági növekedés, 2022-ben egészében 4 százalék fölötti bővülést érhetünk el, de ezzel dobogós helyen leszünk az Európai Unióban.
Az infláció magas szintjére jelentősen hat az, hogy nagyon felgyorsultak Magyarországon az átárazások. Most a jegybank azt várja, hogy az éves átlagos infláció 9-10 százalék lehet, ezzel az európai országok középmezőnyében helyezkedünk el.Világszerte romlanak a növekedési kilátások, általános jelenség, hogy emelkedik az infláció és elhúzódó pénzromlásra lehet számítani. Az orosz-ukrán háború kitörése még tovább rontotta a növekedési kilátásokat.
A jegybank alelnöke rámutatott: folytatódik majd a monetáris szigor, a proaktív agresszív szakaszból a fokozatosság felé kell elmozdulni. Elmondta: az MNB Európában elsőként indította el kamatemelési ciklusát, egyúttal az MNB hajtotta végre összességében a legnagyobb kamatemelést a régióban. A monetáris politika alakulására erőteljesen hatott az orosz-ukrán háború kitörése, és a szankciós politikák fejleményei. Az egyensúlyok helyreállításának kérdése és időzítése a következő hetekben fejti ki majd a hatását. Annyi bizonyos, hogy elhúzódó infláció elleni küzdelemre kell felkészülni, és így folytatódik majd a monetáris kondíciók szigorítása.
Virág Barnabás jelezte:
az infláció idei csúcsát a harmadik negyedévben érheti el, ebben a rendkívüli környezetben a kamatemeléseknél a korábbinál nagyobb szerephez juthat a fokozatosság.
Az MNB alelnöke rámutatott: a magyar bankrendszer stabil, a jövőben fokozatosan kell „letapogatni” azt az optimális kamatszintet, amelynek fenntartása megfelelően fékezi az inflációt. Az MNB lassabb ütemben, de addig folytatja a kamatemelési ciklust, ameddig az inflációs kilátások a jegybanki célon stabilizálódnak. A szigorítási ciklus időben elnyújtottabb lehet.
Virág Barna jelezte: az orosz-ukrán háború újabb kockázatot jelent, amire fel kell készülnie a szektornak. Az inflácós közegben a megtakarítások védelme elsődleges, a lakossági betétek kamatai még mindig nem emelkedtek eléggé.
2022 márciusában a lakossági lekötött betétek átlagos kamatlába 3,5 százalék volt, a vállalati lekötött betétek átlagos kamatlába 4,9 százalékot ért el.
A tartósan alacsony betéti kamat szélsőséges esetben a betétesek elpártolásával járhat alternatív befektetési lehetőségek és szolgáltatók irányába. A lakosságnak is meg kellene kapnia azt a betéti kamatlábat, amit a vállalatok megkapnak.
A jegybank alelnöke elmondta: a banki beszámolók szerint a beruházási hitelek iránti kereslet csökkenésére, és a forgóeszközhitelek iránti kereslet növekedésére lehet számítani a jövőben. A bizonytalanná váló gazdasági kilátások miatt a bankok mintegy negyede szigorítani kíván a hitelezési feltételeken. A tavalyi hitelezési dinamikát már nem lehet fenntartani
A fogyasztási hitelek feltételein a bankok egy része szigorított az első negyedévben. A bankok 45 százaléka további szigorítást irányozott elő, emellett visszaeső kereslettel számolnak. A lakáshitelek esetében 2022. első negyedévében az élénkülő hitelkereslet mellett nem változtak a feltételek. Előretekintve a bankok 48 százaléka a felárak emelését helyezte kilátásba. A hitelkereslet tekintetében a bankok fele visszaesésre számít. Virág Barna rámutatott: a kamatstopnál célzott hosszabbítást kellene megvalósítani, amely a legsérültebbeket érinteni, az ügyfelek egy célzott, segítségre szoruló köre számára kellene fenntartani a kamatstopot. Maga a kamatstop mintegy 330 ezer szerződés adósát érinti. Az érintett szerződések medián havi törlesztőrészlet kedvezménye 4900 forintot ér el.
Virág Barnabás jelezte: az MNB elkötelezett a zöld finanszírozás előmozdításában, vizsgálják, hogy milyen piacokra lehet ezt kiterjeszteni. A piaci alapú zöld finanszírozási megoldások elterjedését is támogatni szükséges. A digitalizációnak folytatódnia kell, a termékek és szolgáltatások digitális elérhetősége és használhatósága érdemben javult az elmúlt években. A jövőben szükségessé válik az ügyintézési lehetőségek és módok bővítése, és biztosítani kell a nagyobb rugalmasságot is – húzta alá Virág Barnabás.
Borítókép: Kallus György / VG
