Az elnök-vezérigazgatója kiemelte: a Magyar Bankszövetség koordinálásával a bankrendszer egésze azonos intézkedéseket tett, például a fiókok egységes nyitvatartásáról döntött. Példátlan siker, hogy szektor szinten a fiókok 95 százaléka tovább tudott működni. Mi az UniCreditnél 55 fiókunkból négyet zártunk be átmenetileg, a többiben ideiglenesen rövidebb nyitvatartással és a kollégáink egészségének védelme érdekében bevezetett óvintézkedések mellett folyamatosan kiszolgáltuk az ügyfeleinket.
„Olaszországi kollégáink, akiktől a járvány ottani alakulása lényegesen nagyobb alkalmazkodást követelt, tapasztalataikat megosztották velünk, és ez szintén sokat segített nekünk. Ennek talán legjobb példája, ahogy tanácsaik alapján kezelni tudtuk azt az esetet, amikor egyik vidéki fiókunkban egy munkatársunknak pozitív lett a tesztje: ezután a fiókot azonnal fertőtlenítettük, és teljes mértékben együttműködtünk a hatóságokkal. Komoly feladat volt a digitális szolgáltatások megerősítése. Az ügyfelek a korábbiaknál jobban kezdték el használni a digitális banki szolgáltatásokat: az internet- és mobilbankunkban márciusban 30 százalékot meghaladó volt a kezdeményezett tranzakciók növekedése, a call centerben pedig megduplázódott a beérkezett hívások száma.”
A digitális szolgáltatásokról, az azonnali fizetési rendszerről Tóth Balázs elmondta: Magyarország egyértelműen a régió éllovasává vált köszönhetően az MNB által kezdeményezett, következetesen bevezetett és világviszonylatban is rendkívül gyors és korszerű átutalást kínáló rendszernek. Ha a vírus nyomán bekövetkező áttörés nem fordul vissza és az ország jobban a háta mögött hagyja a készpénz használatát, akkor a magyar bankrendszer a digitális áttérés magasabb szintjére kerül. Bizakodhatunk, hiszen az UniCreditnél már jelentősen túl vagyunk a négy milliomodik tranzakción. A gondot az jelenti, hogy más szolgáltatók számára a digitális fejlesztések nem ugyanazzal a költséggel járnak, hiszen nekünk a rendkívül szigorú uniós és magyarországi fogyasztó- és adatvédelmi előírásoknak kell megfelelnünk – például 24 órás magyar nyelvű ügyfélszolgálatot kell fenntartani, saját csalásmonitoring rendszert üzemeltetni és így tovább. Ezek a többletfeladatok és az olyan extra terhek, mint például a bankadó vagy a tranzakciós illeték, számottevően megdrágítják a hazai digitális szolgáltatásokat, miközben a globális versenytársaink jórészt mentesülnek ezektől a költségektől.
Tóth Balázs megjegyezte: amikor a jegybank a fenntartható bankrendszer 10 pontját publikálta, a bankrendszer költségei 700 milliárd forint alatt voltak, tavaly már meghaladták az 1400 milliárd forintot. Ezeket a költségeket ki kell termelni. Bár a bevételeik szépen emelkednek, tény azonban az, hogy a magyar ügyfél átlagosan lényegesen kevesebb szolgáltatást vesz igénybe a pénzintézetektől, mint egy nyugat-európai vagy épp a régió több országában élő polgár: kevesebb termékre szerződik, kevesebb tranzakciót indít. A magyar lakosság GDP-arányos hitelállománya az elmúlt év végén 15,4 százalék volt, míg Olaszországban 35,6 százalék, de a régióban is alaposan le vagyunk maradva, hiszen Szlovákiában ez az arány 41,6, Lengyelországban 34,1, Csehországban 30,8 százalék. Így más országokban az egy ügyfélre jutó fajlagos költségek alacsonyabbak. Ezt a szektor költségcsökkentéssekkel igyekszik ellensúlyozni,de látni kell, hogy a megtérülés szempontjából Magyarország egyelőre alulmarad a régiós versenyben. Ez csak az egyik szempont. A másik, hogy a piaci szereplők közötti éles verseny, az aktív ügyfelek megnyeréséért folytatott küzdelem biztosítja a banki termékek és szolgáltatások fair piaci árazását. Több év távlatában az árak csökkenő trendjét tapasztaljuk, miközben a kiszolgálás minősége folyamatosan javul: elég csak a már említett azonnali fizetésre vagy a különböző digitális lehetőségekre gondolnunk – mondta az UniCredit elnök-vezérigazgatója.
Az interjút teljes terjedelmében a Figyelő 2020/26. számában olvashatják.
(Borítókép: Tóth Balázs – Fotó: Kőhalmi Péter)
