A Bank of England kész további azonnali lépésekre, ha az új típusú koronavírus okozta járvány gazdasági hatásai ezt szükségessé teszik – mondta hétfőn a brit jegybank új kormányzója.
Andrew Bailey hétfő délután vette át a Bank of England vezetését Mark Carney eddigi kormányzótól. Bailey a váltás alkalmából tartott sajtóértekezletén közölte, hogy a jegybank járványügyi szakértőkkel kezdett konzultációt a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 járvány várható lefolyásáról, annak érdekében, hogy a lehető legtisztább képet alkothassa a valószínűsíthető gazdasági hatásokról.
A Bank of England a múlt héten, még Carney vezetése alatt
0,50 százalékponttal 0,25 százalékra csökkentette irányadó kamatát az addigi 0,75 százalékról.
A brit jegybank emellett külön közvetett hitelfinanszírozási programot is meghirdetett elsősorban a brit kis- és középvállalati szektor hitelellátásának támogatására. A finanszírozást közvetítő kereskedelemi bankok vállalják, hogy a Bank of England által kibocsátott likviditást az új, 0,25 százalékos alapkamaton vagy ahhoz nagyon közeli kamattal hitelezik tovább.
Andrew Bailey hétfői sajtótájékoztatóján nem tett egyértelmű utalást arra, hogy a Bank of England milyen további lépésekre készül, de egybehangzó londoni elemzői vélemények szerint napokon belül akár újabb kamatcsökkentésre is elszánhatja magát és újrakezdheti a mennyiségi enyhítési programot is.
Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőközpont, a Capital Economics várakozása szerint
a brit jegybank március 26-án esedékes kamatdöntő ülésén vagy az ahhoz közeli napokban 0,15 százalékponttal 0,10 százalékra csökkenti tovább alapkamatát és megemeli a mennyiségi enyhítési keretet.
A Bank of England a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott – a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás után 435 milliárd fontra (163 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot hirdetett vállalati kötvényekre.
A múlt heti soron kívüli kamatcsökkentéssel egy időben a monetáris tanács még úgy döntött, hogy nem módosítja a mennyiségi enyhítés eddig kihelyezett keretét.
Elindult ugyanakkor egy összehangolt globális dollárlikviditás-pótló program a világ legnagyobb befolyású jegybankjai – a Bank of England mellett az amerikai Federal Reserve, valamint az euróövezeti, a japán, a svájci és a kanadai jegybank – részvételével.
A hétfőn kezdődött program központi eleme, hogy a résztvevő jegybankok egységesen 25 bázisponttal mérsékelték a dollárban denominált, likviditásforrásként szolgáló devizacsere-ügyletek kamatát, így e swap-tranzakciók rátája az egynapos OIS-dollárkamatnál csak 25 bázisponttal lesz magasabb.
A csereügyletek hatékonyságának növelése végett a rendszeres dollárlikviditási műveleteket végrehajtó jegybankok megállapodtak abban is, hogy minden héten 84 napos lejárattal kínálnak amerikai dollárt a piacnak a jelenlegi, egy hétre szóló műveletek mellett.
A likviditási csereügyletek fontos piaci tartalékeszközök, amelyekkel enyhíthetők az üzleti és a háztartási szektorok hitelellátásában keletkező piaci feszültségek.
A Bank of England új kormányzója hétfőn kijelentette: a résztvevő jegybankok folyamatosan figyelik, hogy az e programmal nyújtott pótlólagos dollárlikviditás hogyan terül szét majd a piacokon. Andrew Bailey szerint e kezdeményezés is jelzi, hogy a világ vezető jegybankjai milyen erőteljesen összehangolják műveleteiket.
.
Borítókép: A Bank of England londoni épülete 2017. november 2-án. (MTI/EPA/Andy Rain)
