C. Bradley Thompson, a Clemson egyetem politikatudományok kutató professzora már két évvel ezelőtt lerántotta a leplet a neoliberális baloldali oktatás szörnyűségeiről Amerikában. Nagyon tanulságos számunkra is elolvasni, hogy mit ír a „Liberális oktatás az igazság, szabadság és nagyszerűség kérdései” című tanulmányában. Annál inkább, mivel hasonló cipőben járunk, igaz a multikulturalizmus hiánya enyhíti a helyzetet. Azt írja, hogy a posztmodern és a multikulturalizmus ártalmas kigőzölgése romba dönti az amerikai egyetemeket. Filozófusok szerint a posztmodern egybekapcsolódott a baloldali neoliberális áramlatokkal, és egy közös konstrukciót hozott létre. Így amit ő a liberális oktatás elfajulásának és posztmodernnek valamint multikulturalizmusnak nevez, azt neoliberálisnak is hívhatjuk. Néhány évtized óta teljesen radikalizálódtak, az elmúlt években a kampuszokat egészen átvette a baloldali kultúra – írja a kutató. A túlzott „Politikai Korrektség” ravaszsággal, figyelmeztetésekkel, biztonsági helyekkel (safe places), mikro-agressziókkal, cenzúrázással, és néha fizikai erőszakkal fenyegeti az egyetemeinket. Baloldali professzorok, adminisztrátorok és hallgatók egy fojtogató anti-intellektuális monokultúrát alkottak és most megpróbálják a tradicionális oktatás utolsó pilléreit is elmozdítani: szabad gondolkodás és szabad beszéd. A szemináriumok az intolerancia és indoktrináció helyszíneivé váltak.
A professzor elmondja, hogy áldozatává vált ennek a tragédiának az elmúlt harmincöt évben, először, mint tanuló. Ne feledjük, hogy csak a múlt hetekben rengeteg tanuló panaszkodott nálunk is, hogy több tanár a baloldali propaganda kiképzőhelyeinek tekinti az egyetemet. Az akadémiai kulturális háború első hulláma még a 80-as években volt Amerikában, amikor mi itthon a vonalas szöveget voltunk kénytelenek hallgatni a marxizmus-leninizmus ideológiájából, bár már közel volt a vég.
Az amerikai professzor a Brown egyetemen volt diák, amelyet Amerika leginkább „politikailag korrekt” intézményének tart. Elmondása szerint közelről szemtanúja volt a képmutatásnak, a becstelenségnek, a megfélemlítésnek és az erőszaknak. A baloldali kampusz egy pszichológiai és morális hegemóniát hozott létre a tanulók, a fakultások és az adminisztráció fölött. 1987-ből idéz egy példát, amikor egy radikális tanulói csoport betört a nagy kampusz régi épületébe és összetörte azokat a portrékat, amelyeket az egyetem évszázadok óta nagy becsben tartott. Lefújták őket patronnal, és ráírták nagy betűkkel: „ELIT? Ki az nekünk?” A tetteseket alig vonták felelősségre, alig azonosították őket, a baloldali vandalizmus tipikus esetének szereplői jórészt bántatlanok maradtak. Ez csak a kezdet volt, azóta az elmúlt 35 évben a helyzet csak romlott. Mára a legtöbb egyetemen a humán tudományok és a társadalomtudományok teljesen átpolitizáltak. Ismerős a helyzet ugye?
A személyzet és a fakultás korrumpálódott, újracsomagolta a liberális oktatás ideáját, a posztmodern és a multikulturalizmus agendájának érdekeit szolgálja ki. A nyugati történelem és kultúra a humán tudományok tanszékei destrukció és ítélet alatt állnak. Mindezt jól lehet illusztrálni az irodalom területével. A nyugati irodalom nagy költői, írói, mint Shakespeare, Austen, Dickens, Hawthorne, Twain, Hugo, Flaubert, Dosztojevszkij, és Tolsztoj helyett inkább harmadrangú irodalmat akarnak olvasni, melyek az utolsó húsz évben születtek és kiszolgálják a faji-osztály-gender-szexuális inspirációkat professzoraik Nyugat ellenes „elnyomás tanulmányok” agendája szerint. Kifejezetten a posztmodern és multikulturalizmus tanulmányok az elvárás. Ha valaki mesterképzést akar szerezni az angol irodalomból, nem elvárás, hogy Shakespeare kurzuson vegyen részt, de részt kell vennie a gender, a faji, az etnikai, a fogyatékossági, a szexualitás és a posztkoloniális képzéseken.
A Yale egyetemen manapság a tanulók, fakultások számára elvárás az angol tanszéken a „dekolonizálás.” A „legfőbb angol költők” kurzuson (mint Chaucer, Shakespeare, Donne, Milton, Pope, Wordsworth, Eliot és így tovább) faji, osztály, gender, szexuális identitás összefüggésében folyik a képzés. Egy Yale tanuló szerint a kánoni olvasmány meghalt a fehér ember marginalizálja és elnyomja a nem fehér, nem férfi, transz és queer embereket. Az a régi vágású idea miszerint az egyetemek célja a kutatás vezetése az igazság számára és megőrizni a civilizációnk nagyszerű értékeit, támadás alatt áll, gúny tárgya és ellehetetlenített.
Az elmúlt években a Yale, az Észak-Karolinai Egyetem, a Chapel Hill visszautasított egy 20 és 10 millió dolláros ajándékot, amiből taníthatták volna a Nyugati civilizációt. A Stanford egyetem hallgatói 6:1 arányban leszavazták a Nyugati civilizáció tanítását az egyetemen. Az egyik tanuló úgy fogalmazott, hogy ez a „fehér felsőbbrendűség fenntartását, a kapitalizmust, a gyarmatosítást jelenti és más elnyomó szisztémát, ami a nyugati civilizációból ered”. A kutató azt írja, hogy azok a komoly tudományok melyek reprezentálták a tudást és a magas kultúrát, most marginális helyzetbe kerültek az egyetemeken. A szomorú valóság az, hogy nagyon kevés baloldali ember érdeke és kevésnek van bátorsága megvédeni és megőrizni a bölcsészettudományt az amerikai felsőoktatásban. Az olyan kurzusok melyben képzett emberek tanítják a hagyományos bölcsészettudományt tulajdonképpen ki fognak halni. Azok a fiatal emberek, akik komoly tanulmányokat akarnak folytatni és azzal tölteni az idejüket, hogy régi könyveket olvassanak, és arról diszkussziót tartsanak, idegenek lesznek egy idegen földön. Hasonló a helyzet ahhoz, amikor az afgán tálibok lerombolták a Buddha szobrot, amikor megsemmisítették a 2000 éves asszír várost, amikor Irakban és Szíriában szétverték az antikvitás emlékeit kalapácsokkal.
Mi az eszenciája és alapja a liberális oktatásnak? (A kutató a klasszikus liberalizmust érti alatta, de amit leír egy jobboldali ember is írhatta volna) Három dolgot foglal magában a kutató szerint. Egyik, megérteni a természet igazságait, az emberi természetet és annak kondícióit, mit jelent az embereknek az élet és a jólét. Másodjára a nyugati civilizáció 2500 évének alapvető tudását megismerni a filozófia, irodalom, vallás, történelem és művészetek terén. Harmadjára megismerni a férfiak és nők nagyszerű cselekedeteit, projektjeit az emberi szabadság és virágzás határainak kiterjesztése érdekében. Ez a fajta gondolkodás volt a lényege a nyugati egyetemeknek eredetileg, a Yale és a Harvard mottója a Veritas/Igazság. A magasabb tanulmányok az igazsághoz való felemelkedést jelentették. Ma a morális relativizmus dominál az igaz, hamis, jó és rossz megkülönböztetése helyett. Szerinte az oktatás feladata közölni az igazságot, amit a régi bölcsek kutattak, mint Szókratész, Arisztotelész, Lock, Jefferson. Thomas Jefferson tudta a kapcsolatot az értelem, a szabadság és igazság között. Az oktatás fundamentuma az értelem, a szabadság és az igazságra való törekvés, így különösen fontosak a nagyszerű filozófiai, irodalmi és történelmi könyvek az életünk felemeléséhez.
Intellektuális utazás egy nagyszerű könyv az irodalom, filozófia, történelem, vallás területéről, nem beszélve a művészetekről, mint a festészet, szobrászat, zene, építészet. Nem győzi ecsetelni a régi nagyok műveit, melyek olvasása külső és belső utazás. Mi konfrontálódunk Shakespeare Macbethjével, Austen Elizabeth Bennettjével, Hugo Jean Valjeanjával, Dosztojevszkij hősével Rodion Romanovich Raszkolnyikovval, és megítéljük őket, hogy cselekedeteik jók vagy rosszak. Gondolkozhatunk azon, mit tanulhatunk az ő karaktereikből, melyek számunkra modellek, vagy anti-modellek jelenlegi életünkben. Az oktatás informálja a tanulókat a fontos ideákról, emberekről, kultúrákról alkotásokról. Tanuljanak nagyszerűségekről, a nagyszerűség víziójáról. A nagyság nagyszerűségét az oktatáson keresztül lehet megismerni. Fiatalokat képez az oktatás, akiknél nem az a fontos, hogy jó asztronauták, mérnökök, számítógépes szakemberek legyenek, hanem nagyszerűen megállják bárhol a helyüket, sikeresek és boldogok legyenek.
Konklúzióként levonja, hogy az oktatás őrzője kell legyen, a nyugati civilizációnak. A 18 éves fiataloknál, akik klasszikus filozófusokat olvasnak, vagy nagyszerű írókat, látja a változást, mert fejlődik gondolkodásuk, elemzőkészségük. Ő optimista emiatt, bízik abban, hogy a nyugati civilizáció megmarad, és alapja lesz az oktatásnak, ami olyan értékeket termel, mint az igazság, szabadság, nagyszerűség.
A jobboldali gondolkodóink talán nem ezeket mondják?
Tanuljanak a gyerekeink régi történelmet, ismerjék meg hőseinket, hogy nagyszerű modelljeik legyenek. Ismerjék meg az irodalom nagy alakjait, azokat is, akik tilalom alatt álltak a szocializmusban ám igazi értéket hordoznak. A baloldal azonban mindezeket a törekvéseket ostromolja.
Forrás:
https://www.theobjectivestandard.com/issues/2016-fall/liberal-education-and-the-quest-for-truth-freedom-and-greatness/?fbclid=IwAR31Zze1GCGk5TlBbNcOT7MQzAogH_Oev4DX2KR5YncMudVzk_cBqE04m7I
