Még a közgazdaság iránt fogékonyak közül is sokan, sokszor elfelejtik a fix költségek alapszabályát. Magyarán azt, hogyha kevesebb fogy mondjuk egy hónap, vagy egy év alatt valamiből (legyen az termék, szolgáltatás) egy adott helyen, akkor az a valami fajlagosan drágább lesz, hiszen arányosan több fix költség rakódik rá.
Egy kis faluban, hiába őrölnek a falu végi malomban lisztet, vagy hiába működik pékség helyben, jellemzően drágább lesz a kenyér, a zsemle, a péksüti a lokális kis boltban, mint a közeli város szupermarketében vagy akár a sarki pékségében. Miért? Mert ha a falu kis boltjában csak 20 kiló kenyér fogy egy nap, a városban pedig 200 vagy 500 kiló, akkor természetszerűen a városi bolt nyeresége akkor is nagyobb lesz, ha jóval kisebb árréssel adja a kenyeret, vagy bármi más árut…
Valami hasonló történik most a Balatonon is az éttermek, a büfék, a panziók és a szállodák esetén. Hiába nő a vendégszám, hiába rohanják le a tó egyes városait, üdülőhelyeit a külföldi utakról lemaradt középosztálybeliek, összességében azért nem lesz erős ez a tó körüli nyár.
Miért? Mert márciustól június közepéig tartó, kibővített előszezon szinte teljes egészében „ment a kukába” hiszen csak lézengtek a látogatók – leszámítva a városokból a tó mellé költöző pár ezer home-office-os családot. De persze ők sem a szállások és az étkezdék bevételét gyarapították, hanem inkább a helyi közértekét, esetleg az étel-kiszállítókét.
Embertömegeket vonzó események, zenei, gasztro- és egyéb fesztiválok híján a Balatonra szakosodott vállalkozók, vendéglátók zsebe üres volt – és nem csak az elmaradt eseményeket korábban szervezőké. Mindezt csak tetézte az eléggé esős, sokszor kifejezetten hűvös nyárelő, kora nyár; valamint az, hogy a munkaadók (már ahol nem volt nagyobb elbocsátás) nem is szívesen adtak ki szabadságot hosszú hónapok otthoni munkavégzése, vagy állásideje után. Nem meglepő hát, hogy most, július-augusztus napsütéses, jobbára hétvégi napjain próbálják utolérni magukat a vállalkozók és kicsit emelni az árakat, hogy a költségeiket visszahozzák.
Olyannal is találkoztunk, például Keszthely környékén, hogy nem csupán a strand-belépők, de a büfében az italok és az ételek is külön – persze 10-20-25 százalékkal többet mutató – árcédulát kaptak hétvégén. Persze az árak strandonként és a strandokon belül is jelentősen.
További részletek a Figyelő hetilap 2020/34-ik számában.
(Borítókép: MTI / Varga György)
