A 8,3 százalékos februári infláció magasabb lett a vártnál. Aggasztó jel az is, hogy a volatilis tételek nélkül számolt maginfláció szintén nagyobb lett a vártnál: 8,1 százalék.
A Takarékbank értékelése szerint az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti megugrása, illetve a november második felétől bevezetett 480 forintos árplafon önmagában 0,3-0,4 százalékponttal mérsékelhette volna az inflációt. A meglepetést legnagyobb mértékben az élelmiszerek vártnál lényegesen gyorsabb áremelkedése okozta, amit csak némileg tudott fékzeni az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon.
Az orosz-ukrán háború érdemben felülírja az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatása még nem megbecsülhető. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, attól függetlenül, hogy a lakosság és a mikro-, kisvállalkozások igénybe vehetik az egyetemes szolgáltatási árakat, amelyek nem változtak. Igen komoly hatása lehet a búzaárak 50-70 százalékos elszállásának, aminek a hatása jelenleg kiszámíthatatlan. A gabonakiviteli korlátozások némileg fékezhetik a nemzetközi piaci hatásokat, míg jelenleg alacsony szintű kereskedelem folyik, azonban kérdés, hogy az aratás utáni főszezonban milyen árak érvényesülnek.
Jelentős kockázatot jelent az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is. Ugyanakkor kisebb mértékben tovább drágult a kukorica, jelentősen drágult a napraforgó, amelyeknek szintén igen jelentős hatása lehet az inflációra. Érdemben drágultak más nyersanyagok is, elsősorban ipari fémek. – írják a bank elemzői.
Az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai is, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB folytathatja a kamatemelési ciklust.
Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, az öt-tízszeresére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig jelentős mértékű drágulást okozhat.
Az inflációban ugyanakkor jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, a tavalyi év végétől idén áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni az inflációt. A következő hónapokban óriási bizonytalanságok mellett bázishatások miatt talán mérséklődhet az infláció, azonban a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett, az sem kizárt, még magasabb lesz az infláció.
A bank közölte, hogy a vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozását 7,5 százalékra emeli, de az infláció ennél sokkal magasabb is lehet, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent. Kockázatot jelent az árkorlátozások esetleges megszűnése is, amely jelentős ársokkot okozna.
A tartós fogyasztási cikkek árait jelentőse növeli a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés.
Az elmúlt időszakban ellentétesen alakultak az élelmiszerárak, a sertés, és általában a feldolgozott húsárak tavaly többnyire csökkentek, ugyanakkor a gabona- és takarmányárak elszállása előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is. A katasztrofális tavalyi gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak, ez azonban tavaly már kiesett a bázisból, a búzaárak emelkedése miatt azonban meredeken emelkednek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai.
Egy év alatt az élelmiszerek árai 11,3 százalékkal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3 százalék körüli növekedéshez képest. Ezen belül a Kínában kitört afrikai sertéspestis következtében a tavalyielőtti év végétől kiemelkedő mértékben dráguló a sertéshús árak februárban 1,3 százalékkal nőttek az előző év első hónapjaiban mért 28 százalék körüli növekedéssel szemben, azonban a Németországban kitört sertéspestis miatt az unióban maradt húskínálat is lenyomta az árakat. A baromfihús árak azonban 19,2 százalékkal nőttek.
Az Erste Bank elemzői szerint a második havi adatok még inkább rávilágítanak arra, hogy az alapfolyamatokban egyelőre nincs lassulás. Mind a belföldi, mind az importált infláció masszív dinamikát mutat. Különösen aggasztó a forint gyengülése, amely, ha később visszatér a 365-370-es szintekig, akkor is 3-4 százalékkal elmarad a tavalyi szinttől. Bár áprilistól kifut a tavalyi jövedéki adóemelés hatása, a többi termék és szolgáltatás drágulása felfalhatja ezt. Ördögi kör kialakulóban:
továbbra is masszív bérnyomás tapasztalható, amit az emelkedő inflációs számok is csak egyre fűtenek. Az elmúlt hetek fiskális expanziója (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj) is teret enged a vállalatoknak a további korrekcióra.
Egyelőre az árbefagyasztási intézkedések következtében egyszámjegyű az éves áremelkedés mértéke, ezek esetleges megszüntetése komoly felfelé mutató kockázat. A fenntartásuk viszont a megemelkedett infációs időszak elnyújtását eredményezi. Az inflációs cél 2023-as elérése is veszélybe került – áll az Erste elemzőinek kommentárjában.
Címlapkép: PuzzlePix/Shutterstock/Varga József Zoltán
