Az ellenzéki narratíva szerint a jóléti intézkedéseket mind kampánycélból hozta a kormány, ehhez képest a választások után is napirenden maradt a szociálpolitika és hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása. Czibere Károly elmondta, nem lehet életre szóló meghatározottság az, ha egy fiatal hátrányos helyzetű családba születik, ezért támogatni kell azoknak a szakembereknek a munkáját, akik ezt be is tudják bizonyítani – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az Esélyteremtés a köznevelésben elnevezésű budapesti konferencián.
A hátrányos helyzetű diákokat támogató, csaknem 4,3 milliárd forintos európai uniós projekt nyitórendezvényén kiemelte az államtitkár: a küldetésüknek élő szakemberek tudják, nem reménytelen ez a küzdelem, és a "szavakon túl" ezek a fiatalok valóban esélyt kaphatnak egy jobb életre, függetlenül a szociokulturális hátterüktől.
Ugynezt erősítette meg mai írásában Forgács István romaügyi szakértő is, aki azt írja a Mandineren: „Sokan merengtek már azon az elmúlt években, hogy miért akar összeszerelő-üzemet csinálni az országból a kormány, amire én csak azt tudom most is reagálni: a munkaerőhiány és a jól teljesítő gazdaság igenis komoly esélyhez juttatja most azokat a fiatalokat, akik szakmát szereznek és nem restek akár már a húszas éveik elején munkába állni. De ehhez szemléletformálás kell és őszinte beszéd.”
Czibere Károly azt is jelezte, a kormány nem hagyja magukra a fiatalok felzárkózását, befogadását segítő pedagógusokat, szociális munkásokat. A kormány az uniós forrás biztosításán túl feladatának érzi azt is, hogy "kihangosítsa" a "hősök" és a szakmai műhelyek eredményeit, hogy ne legyen visszhangtalan a küzdelmük. Hozzátette: intenzív szakmai párbeszédre számít velük a jövőben is.
Minden eszközzel, már a születésüktől kezdve javítani kell a hátrányos helyzetű családokban élők esélyeit, ehhez minden joguk megvan, nem nézhetjük tétlenül, hogy elkallódnak – hangoztatta.
Czibere Károly a hasonló, felzárkózást segítő, részben uniós szakmai projektekről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a bevált programokat be kell illeszteni a rendszerbe, azokra minden évben biztosítani kell a forrást. A fenntartandó és bővítendő programok között említette a Biztos Kezdet Gyerekházakat és a tanodákat.
A 2020 szeptemberének végéig tartó Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) projektjének célja az iskolai lemorzsolódás csökkentése, a befogadó nevelés támogatása, valamint a hátrányos helyzetű tanulók oktatási és munkaerőpiaci esélyeinek növelése – áll a rendezvényen kiadott sajtóközleményben. A részben a továbbképzést és a jó módszereket széles körben megismertető programba 150 intézményt vonnak be, közülük 30-at módszertani partneriskolává fejlesztenek. A projekten belül segítik elő továbbá a Tanoda program, a Második esély program és a Roma lányok korai iskolaelhagyásának megelőzése elnevezésű program egymáshoz illesztését is.
A legtöbb intézményt Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében vonják be; 30-at, 25-öt, illetve 17-et.
Borítófotó: Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára (k) beszédet mond az autizmus világnapja alkalmából rendezett ünnepségen a miskolci Szent István téren 2018. április 4-én. (MTI Fotó: Vajda János)
