Több tényező együttes hatása vezetett a Morandi híd összeomlásához szakértők szerint. A tragédiát egy feszítőkábel elszakadása, illetve a szerkezet egyik betontalpának meglazulása is előidézhette – derült ki az olasz közlekedési minisztérium vizsgálóbizottságának jelentéséből.
Szintén sokat rontott a híd állapotán a tenger közelsége miatti sólerakódás, illetve az is, hogy évente több mint 25 millió gépjármű haladt át rajta. Ez a harminc évvel ezelőtti forgalom négyszerese.
Érthetetlen felelőtlenség
Sitku László hídász szerint a magáncég által üzemeltetett sztrádaszakasz megerősítésének igénye már évekkel ezelőtt napirenden volt. Véleménye szerint furcsa, hogy híradások szerint 2012-ben már csináltak egy vizsgálatot, ami után egyes szakértők le akarták zárni a szerkezetet. Egy biztos, – jelentette ki – hogy az üzemeltetési és fenntartási tevékenységet olyan szinten odázták el, olyan szinten halmozódtak a hibák, hogy ez egy olyan keresztmetszet-vesztéshez vezetett, ami végzetes katasztrófát idézett elő.
Olaszországban a mintegy 6500 km hosszú sztrádahálózat szakaszait majdnem kivétel nélkül magánkézben levő társaságok üzemeltetik a római közlekedési tárcától kapott koncesszió értelmében. A sztrádahasználat majdnem mindenhol fizetős, az üzemeltetők általában a bevétel felét fordítják karbantartásra. Az elemző azt mondja: az olasz autópálya-rendszerből hiányoztak az ösztönzők a minőségi munkavégzésre.
Rossz gyakorlat
Regős Gábor, a Századvég tudományos munkatársa a műsorban elmondta: a magáncégek részéről van egyfajta cél, hogy profitot termeljenek. Körülbelül négyezer millió euró volt az érintett cég tavalyi árbevétele, ebből hozzávetőlegesen ezermillió eurónyi profitot termelt. Nyilván ezt bele lehetne forgatni az üzemeltetésbe, azonban ezeket a koncessziókat nem olyan könnyű felmondani. Amennyiben a szerződésekből az állam kihátrál, akkor az az olasz adófizetőknek nagyon sokba kerülhet – fogalmazott a szakértő.
Rossz gyakorlatnak nevezte az olaszországi autósztrádák privatizációs rendszerét és állami alternatívát szorgalmazott Giuseppe Conte, olasz miniszterelnök, aki szerénynek nevezte a 43 áldozat családjának felajánlott félmilliárd eurós kártérítést is. Mint fogalmazott: egy ekkora infrastruktúrát üzemeltető cégnek társadalmi felelőssége van, nem csak a részvényesek közötti osztalékfizetés a dolga.
Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa, politológus úgy fogalmazott: az a politika, amely a privatizációt és azt az utat választja, hogy a lehető legtöbb közszolgáltatást magánkézbe kell adni, az egy zsákutcás politika. Lehet, hogy rövidtávon az államkasszának plusz bevételeket hoz, azonban hosszútávon ezeket a problémákat hétköznapi szinten tapasztalják, és nagyon komoly veszélyeket rejt magában.
Rendszeresen ellenőrzik a hazai hidakat
Magyarországon a hidak forgalmától függően hetente hídellenőrzéseket, félévente hídszemlét, évente pedig hídvizsgálatot végez a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Az ellenőrzéseken rendszeresen felmérik a hidak műszaki állapotát, valamint az áthaladó forgalmat is, és ez alapján korlátozásokat vezethetnek be a biztonságos közlekedés érdekében. A Hidászokért Egyesület elnöke azt mondja: a hazai szabályok világosak és következetesek.
Sitku László szerint a kiemelt jelentőségű hidakat tízévente egy időszakos fővizsgálatnak vetik alá, ahol szakértők próbaterheléssel, mintavételekkel ellenőrzik a hírszerkezeteket, majd javaslatot adnak az úgynevezett beavatkozásra, amennyiben erre szükség van.
A hídász hozzátette: nálunk a koncessziós társaságokat sokkal szigorúbban ellenőrzik, hiszen nem úthasználati díjat fizetünk nekik, hanem úgynevezett rendelkezésre állási díjat fizetünk a matricán keresztül. Itthon a 2-es és 3-as osztályzatú hibákat is azonnal javítani kell, különben nem kapják meg a rendelkezésre állási díjat a társaságok – hangsúlyozta a Sitku László.
Az állagmegóvás mellett fejlesztésekre és új hidak építésére is jutnak források. A kormány idén 100 milliárd forintot fordít útfelújításra, ezen belül a hidak korszerűsítésére. Sitku László hozzátette: jövőre egy időben épülhet meg négy, a XXI. századi követelményeknek megfelelő új Duna-híd is a folyó magyarországi szakaszán.
